Pergel Ferenc további tételei közül a germán modernek rigai származású, keresett női mestere – Ida Kerkovius – is megismételte ugyanezt a bravúrt két, hatvanas évekből való elvont munkájával. A gouache-viaszpasztell kompozícióért 3 ezer euró helyett 7475-öt fizetett egy német gyűjtő, míg egy német műkereskedőnek 2500 helyett 4800-at ért meg a gouache – színes kréta variáns. Magyar tulajdonból német földön maradt az osztrák Alfred Kubin kereken 2 ezer euróra taksált fekvő férfi fél-aktja is temperában – hasonló sikerrel – 4370 eurós leütési áron. A hamburgi árverés második legmagasabb leütését a Majna-menti Frankfurtban élő Hermann Kasack műgyűjteménye hozta, mégpedig a holland Johannes Jan Schoonhoven Relief R-62-3 jelzésű, vegyes technikájú, 1962-es munkája révén, amely 4 ezer eurós kikiáltási árát több mint megnégyszerezte, amikor 17 825 eurót pengetett le érte egy hamburgi közvetítő. Megháromszorozta 3500 eurós becsértékét Albert Oehlen kissé terjengős címadású műve is ("Ha éjszaka nem tudnak aludni, annak nem a kávé, hanem az ágy az oka") 12 650 eurós eredménnyel, akárcsak Franz West kis méretű képe (2500-ról 7820-ra) és Martin Kippenberger szintén furcsa elnevezésű kompozíciója ("Az öröm szembe jön – otthon kell maradnom"), amikor 2800-ról startolt és 7245-nél landolt, éppúgy mint a Fidus művésznéven működött Hugo Höppner pasztell-akvarell Felhő-embere (2500-ról 7820-ra).
Dupláját hozta a japán Yayoi Kusama 1965-ből való Phallusobjektje, amelyet előzőleg 3500 euróra taksáltak és 6900-ért cserélt tulajdonost. Az avantgárd mestereinek immár klasszikussá vált remekei közül HAP Grieshaber állat-ketrecről készült színes fametszetét 8 ezer euróra becsülték és 14 950-ért adták tovább Monacóba, szintén a Poljakov-kép új tulajdonosának. Ugyanilyen arányban előzött meg egy német alapítvány több külföldi műkereskedőt és műgyűjtőt, amikor Willi Baumeister fekvő női aktját olajban 6200 helyett 12 650-ért szerezte meg. Dél-német múzeumba került Picasso Szobrász és modellje sorozatának egyik lapja 9500-ról 11 500 euróért. Azonos áron ütötték le Werner Gilles 1955-ös ischiai táját olajban egy germán műkereskedő javára. Talán az olasz telefonos licitálók is ludasak abban, hogy Gianni Colombo Lüktető struktúra elnevezésű – fából, műanyagból és aluminiumból komponált – objektje eredetileg kereken ezer eurós árát hatszorosára verték fel a hamburgi árverésen, de végül német földön maradt mégis. A ház szokásaihoz híven a megmaradt tételeket kikiáltási árukon kínálják még egy hónapon át – interneten is (www.kettererkunst.de) – április 25-ig bezárólag.
Wagner István
Wagner István