Figyelmet érdemel a Dorotheum árverésén Leonardo da Vinci Mona Lisájának korai, kiváló másolata a XVII. századból, amelyet 70–100 ezer euró között kínálnak. Ez a reneszánsz képek utánzatainak garmadájában azért kivételes, mert egy privilegizált piktor készíthette, akinek szabad bejárása volt a királyi magángyűjteményekbe, ugyanis a szóban forgó portré csak 1800-tól vált nyilvánosan is megtekinthetővé a párizsi Louvre-ban. Az itáliai festészet eredeti remekei közül kiemelhető még a XVII. századi híres virágfestő, Mario Nuzzi egyik csendélete (44–51 ezer euró), illetve kortársa, Simone del Pignoni Madonnája gyermekével, Szent Jánossal, illetve Szent Antallal (23–27 ezer euró). Hasonló témát dolgozott fel a XVI. századi flamand Jan Gossaert (képéért 65–85 ezer eurót várnak), ám első honfitársa, aki az olasz reneszánsszal szembesült és az „olasz manírt" Németalföldön bevezette, Michiel Coxcie volt. Most egy páros portréjáért együtt 95–120 ezer eurót kérnek Bécsben. A XVII. századiak lajstromából Jan Wynant négy darabból álló táj-ciklusának egyik képe – pihenőkkel az erdőszélen – 120–130 ezer eurót kóstál, mivel az alkotó fő művének számít. Szélesebb ársávba (100–140 ezer euró) várják Philip Wouwerman kompozícióját, amely egy szekérkaravánon történt rajtaütést örökített meg egy hegyi barlangnál. Egy flamand kabinetszekrényt, amelyet tucatnyi ótestamentumi jelenettel ékesítettek ifjabb Frans Francken műhelyében, 29–44 ezer euróra tartanak. Gonzales Coque 1650 körül készült antwerpeni családi csoportképét – amelynek bal sarkában önportréját is felfedezhetjük ecsettel, palettával a kezében – 70–90 ezer euróra taksálják.
Az osztrák főváros az utóbbi években a régi mesterek árveréseinek európai centrumává nőtte ki magát és a páratlanul gazdag kínálatban nem ritkák az érdekes felfedezések sem. Most például ilyennek számít a XVIII. századi Josef Melling két, elveszettnek hitt figurális alkotása egy kártyázó társasággal és egy konyhai jelenettel. A műveket egyenként 20–26 ezer euróra becsülik, bízván a szenzáció árfelhajtó erejében. Ezek a képek eredetileg Frigyes badeni nagyherceg Karlsruhe környéki kastélyának gyűjteményéhez tartoztak, amelynek teljes berendezése kiégett 1944-ben. Ezért vélték a művészettörténészek mindkét olajképet megsemmisültnek. Véletlen megmenekülésüket annak köszönhetik, hogy a kastély ura e két kedvencét már 1853-ban átszállíttatta Mainau szigetére, nyári rezidenciájára. Itt átmenetileg névtelenül lappangtak, mert a francia iskolához tartozónak vélték őket. Csupán a Dorotheum árverésével kapcsolatos legújabb kutatások nyomán derült ki az igazság.
Az előzetes kiállítás Bécsben, a Dorotheergasse 17. alatt látható hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között. A belépés ingyenes, akárcsak az árverés idején, március 21-én, két menetben, délelőtt 11 és délután 15 órakor.
Wagner István
Király Andrea