Tavasszal mindenek előtt a huszadik század művészetéből rendezett árverés döntött rekordokat a bajor fővárosban. Csupán Herbert és Natalie Kirshner New York-i gyűjteményének licitálása 3,5 milliót hozott a házhoz, a 7 milliós májusi bevételnek éppen a felét. A legmagasabban értékesített tétel Gabriele Münter: Kandinszkij és Erma Bossi az asztalnál című olajképe volt, amelyet fél millióra taksáltak és ennek kétszereséért díszeleg most a murnaui kastélymúzeum falán. Alekszej von Javlenszkij : Madame Sid című képéért az eredetileg elvárt 200 ezer márka. helyett végül 529 ezret fizettek. A szeptemberi amerikai merényletet követő általános elbizonytalanodás és negatív előjelű jóslatok ellenére, a második félévben sikerült fokozni az eddigi eredményeket. Amint arról lapunkban is írtunk korábban, Otto Mueller: Szerelmespárjának kereken egy milliós becsértékét sikerült 1,15 millió márkára feltornázni, hogy csak a csúcsot említsük. Újdonságot jelentett ősztől a bajor fővárosban a "müncheni iskola" képviselőinek külön licitálása, amelynek tucatnyi tétele önmagában 920 ezer márkás bevételt jelentett. Ötödszörre tartották meg Berlinben – az 1945-2001 közötti periódusból válogatva – a Jelenkori klasszikusok licitálását októberben. Ezen Gerhard Richter absztrakt olajkompozíciója a 90 ezer márkás elvárás helyett 247 250 márkáért kelt el és ezzel a ház top-leütéseinek nyolcadik helyét vívta ki magának. Joseph Beuys: Szonda a jávorszarvas vérkeringésében című műve 40 ezerről 128 ezerre ment fel, míg Hans Hartung: Ü 1960-318 jelzésű elvont munkájáért 25 ezer helyett ennek kétszeresét fizették a porosz fővárosban.
Hamburgban eddig főként a modern papír-munkákra profilírozódtak, amelyhez tavaly ősztől a kortárs grafika és piktúra mellett a szobrászat is társult. Az újítás sikerrel járt, mert 3,8 milliós bevételt eredményezett. Alfred Kubin: Csók című rajza 12 ezerről 101 200-ra ugratott, Pablo Picasso: Francoise portréja 20 ezerről 72 450-re ment fel, míg a Bauhaus tíz lapból álló, az új európai grafikát prezentáló, 1921-es mappájáért 60 ezer márka helyett 71 300-at fizettek. A Hanza-városban a ház előzetes várakozásait is felül múlta a könyvritkaságok árverése, amely 3,5 milliós bevétellel zárult és ez százezer márkával haladta meg az előző évi végösszeget. J. Janssonius 1666-ból való atlaszáért 35 ezer helyett a dupláját adták, D. Dietrich 1844-es botanikai könyvéért 50 ezer helyett 62 100-at pengettek le, a Dialogus creaturarum 1509-ből 35 ezer helyett 51 750-et ért és Schwebisch Hall városának 1570-es krónikája potom 8 ezer helyett ötszörösét érte meg valakinek. A régebbi és újabb mesterek grafikái között tallózva W. J. Blaeus 1600-ból való világtérképe a kontinensekkel 25 ezerről startolt és 67 850-nél landolt. Magasabbra tartották eredetileg Hendrik van Schoel 1609-es Amerikáját, de a saccolt 60 ezer helyett – árejtéssel – 57 500-at kaptak, míg a modern francia grafikus – Toulouse-Lautrec – népszerű és közismert portréja Jane Avrilról, 1893-ból 20 ezerről több, kint a dupláját hozta, amikor 42 550 márkánál koppant a kalapács. Ezen a decemberi árverésen a 440 tétel 65 százalék cserélt tulajdonost az Elba-parti kikötőben. Egyre népszerűbb itt az immár harmadszorra megtartott "tengeri művészet" (Maritime Kunst) speciális licitálása is. Színvonalas festmények és egyedi vagy sokszorosított grafikák mellett kuriózumnak számító "Variát" – vagyis úgynevezett "vegyeskereskedést" – is lelhet itt a böngésző kliens. A legkeresettebbeknek ezidáig a "hajó-portrék" bizonyultak, amelyeknek legutóbb 90 százaléka elkelt. Georg Friedrich Schmidt keleti úti-albummáért 32 ezer helyett 80 500 márkát szavazott meg valaki, de Walter Leistikow ugyanennyire tartott, 1886-ból való vitorlás-festményéért árlejtéssel "csak" 27 600 márkát inkasszáltak, viszont Fritz Müller 1850-es brémai kikötő-részlete potom 6 ezer márkáról vergődött fel a 23 ezer márkás leütésig. Az 1954-ben alapított Ketterer Kunst új székházai és licitálási újításai a nemzetközi gazdasági recesszió ellenére is rekordokat hoztak a tavalyi év 13 árverésén.
Wagner István
