A vizsolyi bibliából, az első magyar nyelvű teljes szentírásfordításból az utóbbi évtizedekben alig bukkant fel egy-egy darab, viszont november végén Londonban egy csaknem hiánytalan kötet 65 ezer fontért kelt el, Budapesten pedig most egy eredeti, de töredékes példány került az árverés közönsége elé (NAPI Gazdaság, Befektető, 2001. december 3., 18. oldal). A Honterus Antikvárium ismertetése szerint a Károli Gáspár és ismeretlen munkatársai által fordított műnek ezúttal az újszövetségi részét árverezték, s ebből idézték a következő sorokat: Az mi Vrvnc Iesvs Christvsnac Wy Testamentoma. Mellynec Elsoe Reszeben, az Euangelistác koenyuei, az Másikban az Apastaloc leuelei vadnac.
A Vizsolyban, 1589-1590-ben készült kötetet Mantskovit Bálint nyomtatta ki. A könyv eredetileg három részből állt, ezek mindegyike önálló címlappal és számozással rendelkezik. A harmadik rész szerepelt most az árverésen, vagyis a már régies szöveggel idézett Újtestamentum.
A katalógus szerint a biblia szövegét magyarázó és utaló széljegyzetek kísérik. A szentírás teljes fordítását és kinyomtatását egyébként már Károli Gáspár előtt Bornemisza Péter korábban, 1580-ban tervbe vette, amikor Mantskovit Bálint még nála dolgozott. Károli művének nyomtatását ezután tíz évvel fejezte be, s ebben a fordító megemlíti, hogy magukat megnevezni nem akaró, istenfélő urak költségén jelenik meg a szentírás.
A vizsolyi biblia árverése nem az egyetlen érdekessége volt az aukciónak, de messze a legmagasabb árat, 850 ezer forintot ez a tétel érte el. A második legértékesebb darab Maimonides (Rabi Moysis) egyik orvostudományi műve lett, amelyet 1579-ben, Baselben adtak ki.
Maimonides, a Córdobában született zsidó orvos, filozófus eredetileg arabul írta műveit, majd Kairóban telepedett le, Szaladdin szultán háziorvosaként. A most a Honterusnál szereplő műve aforizmákat tartalmaz, amelyet Galenus, a híres orvos munkáinak egyfajta kommentárjaként adott közre. A Maimonides-kötethez hozzákötötték Avicenna egyik írását is, amely a perzsa származású orvos és polihisztor egyik orvostudományi munkája. Az így összepárosított példány 120 ezer forintos kikiáltási áráról 290 ezer forintra emelkedett.
Kétszázezer forint fölötti áron kelt el mindemellett még jó féltucatnyi mű. Így például egy 1563-ban, szintén Baselben kiadott Arisztotelész-kötet 120 ezerről 250 ezer forintig emelkedett, egy 1596-ban, Frankfurtban kinyomtatott Hippocratis (Hippokratész)-mű pedig 220 ezerre ugrott 60 ezerről. Mindezek bizonyítják, hogy sikeres volt a Honterusnak az az elgondolása, hogy az orvostudományi jellegű műveket egyetlen árverésre koncentrálva kínálja, így sikerült az aukcióra csábítania a szakterület iránt érdeklődő gyűjtőket.
Sz. I. M.
Szegő Miklós Iván