A Kieselbach Galéria kínálatát három, egymástól jól elkülöníthető csoportra oszthatjuk, mindháromban (klasszikusok, modernek és a második világháború utáni festészet) találunk művészettörténeti és műkereskedelmi szempontból egyaránt izgalmas műveket. A XIX. századi magyar művészet egyik legfontosabb alkotása, Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben című képe, történeti festészetünk kiemelkedő darabja a Magyar Nemzeti Galériában látható. A művész készített erről néhány, méretben eltérő változatot, ezek egyike (egy kisebb) kerül kalapács alá, 2,5 millió forintról indul. Zichy Mihály Trubadúrját a művész itáliai útja ihlette (11 millió). Munkácsy Mihály szalonzsánerei egyértelműen korának műtárgypiacára készültek, egy-egy témából több is készült a párizsi műgyűjtőknek, a Párizsi szalon 7 millió forinttal kezd. Lotz Károly és Mednyánszky László gyűjtői hét, illetve kilenc mű közül válogathatnak.
A modern anyagból elsőként Czigány Dezső két alkotását érdemes kiemelni, a Nyolcak iránti kereslet megélénkülése magas árakat hozhat a Csendélet almákkal (4,5 millió) és az erősen cézanne-i ihletésű Provence-i táj (4,5 millió) számára. Kmetty János két kubista műve esetében - elsősorban a színvilág és a formai kezelés alapján - szembetűnő, hogy a művész egyazon korszakában készült. A Lány gitárral című olajfestmény 6 millió, a vegyes technikával alkotott Asztali csendélet almákkal 2 millió forinton kezd. Rippl-Rónai József kevésbé ismert, korai, párizsi korszakának darabjai iránt elsősorban a műértők, nem pedig a „neveket” gyűjtők érdeklődnek. Az 1888-as, Karosszékben pihenő lány a művész Munkácsy és Karlovszky műhelyében eltöltött időszakára emlékezik (2 millió), a hat évvel később készült Fürdés után pedig már az akadémikus hatásoktól elszakadt Rippl-Rónai alkotása (8 millió). Két grafikájára egyaránt 220 ezerről licitálhatnak a vásárlók.
Ugyancsak ismertebbek Étienne Beöthy művei, rendszerint millió fölötti árakon cserélnek gazdát. Klie Zoltánt vagy Perlrott Csaba Vilmost viszont nem kell bemutatni a magyar gyűjtőknek, sem Kádár Bélát és Scheiber Hugót, kettejüktől együtt csaknem harminc művet árvereznek Kieselbachék. Ámos Imre 1933-as Kályhánál melegedője a modern anyag egyik legizgalmasabb tétele (1,8 millió), nem lenne meglepő, ha meghaladná a művész eddigi árait.
Mára megszokhattuk, hogy a galéria árverései a második világháború utáni festészet képviselőivel fejeződnek be. Az állandó szereplők mellett ezúttal a neoavantgárd egyik nagy hatású művészének, Erdély Miklósnak is jutott hely. Bizonyára sokan megragadják a kínálkozó alkalmat, hiszen nem sok lehetőség kínálkozik Erdély-képek vásárlására. Bálint Endre Mélykék világa az Európai Iskola rövid működésének éveiben készült (1,2 millió). Ország Lili Tükröződése 1,4 millióról indul, négy későbbi, kisebb méretű olajképe pedig 280 és 380 ezer forint közötti árakról. Tovább folytatódhat Gyarmathy Tihamér sikerszériája, hat műve közül várhatóan több is átlépi az egymillió forintos határt.
Magyarországon szinte ismeretlen alkotó, Anton Prinner munkája is a közönség elé kerül Kieselbachnál. A Körkörös kompozíció - amely 12 millió forintról indul - 1933-ban, a művész konstruktivista korszakában készült. Prinner művei közül 1998-ban 250 ezer francia frankért (42 ezer dollárért) adtak el egy fából készített reliefet az egyik legnevesebb párizsi aukciós háznál, a Drouot-nál.
Az 1902-ben született Anton Prinner a huszadik századi magyar (és francia) művészet egyik legrejtélyesebb figurája. Párizsban letelepedve olyan alkotókkal került ismeretségbe, mint például a szürrealista mozgalom atyja, André Breton. Bajomi Lázár Endre így emlékezik vissza rá: „sokáig nem tudtuk, férfi-e vagy nő ez a különc hermafrodita. Az 50-es évek elején leköltözött Vallaurisba, kerámiákat készített Picasso mellett, akivel mindig jóban volt.”
Prinnernek mind ez ideig nem rendeztek Magyarországon önálló kiállítást, és műveit is csak kétszer mutatták be itthon (1924-ben és 1970-ben) Kieselbach katalógusa szerint.
R. E. - Sz. I. M.
