Munkácsy

Munkácsy Virágcsendélete 15 millió forintról indul

Ebben az évben harmadszor írhatjuk le szokásos előzetesünkben, hogy „2001 eddigi legszínvonalasabb árverése következik”, hiszen a szezon beindulásával egyre javuló a kínálat az aukciókon. Először a Nagyházi és a Polgár tartott egy-egy ilyen árverést, most pedig ugyanezt mondhatjuk el a Mű-Terem Galéria e heti rendezvényéről, ahol számos ritka alkotás kerül a közönség elé. Kiemelkedik a többi tétel közül Munkácsy Mihály 1885-ös Virágcsendélete, amelyet nemrégiben, a Mű-Terem új galériájának megnyitásakor mutattak be először a sajtónak (Befektető, 2001. február 26., 14. oldal).

Munkácsy Virágcsendélete 15 millióról indul

Ebben az évben harmadszor írhatjuk le szokásos előzetesünkben, hogy „2001 eddigi legszínvonalasabb árverése következik”, hiszen a szezon beindulásával egyre javuló a kínálat az aukciókon. Először a Nagyházi és a Polgár tartott egy-egy ilyen árverést, most pedig ugyanezt mondhatjuk el a Mű-Terem Galéria e heti rendezvényéről, ahol számos ritka alkotás kerül a közönség elé. Kiemelkedik a többi tétel közül Munkácsy Mihály 1885-ös Virágcsendélete, amelyet nemrégiben, a Mű-Terem új galériájának megnyitásakor mutattak be először a sajtónak. Részletek a holnapi Befektetőben.

Felbukkant egy Munkácsy-csendélet

Új galériát nyitott Virág Judit, illetve az általa irányított Mű-Terem Galéria a Falk Miksa utcában. A korábbi, tenyérnyi helyiséggel átellenben egy több teremből álló együttes fogadhatja az érdeklődőket, a kiállítások látogatóit és a hamarosan induló Mű-Terem Galéria Szabadegyetem hallgatóit. A pénteki megnyitón Virág bejelentette, hogy a legközelebbi árverésükön szerepel majd az a Virágcsendélet, amely utoljára 1971-ben bukkant fel magyarországi árverésen, s amelyet Munkácsy Mihály készített. A festő kereskedője kérésére szánta rá magát a kép elkészítésére, és a XVII. századi holland mesterek alkotásait követve hozta létre a művet. Az ajánlás kissé furcsa, hiszen az „a la bon amie Bert” felirat francia nyelvezete enyhén szólva is kívánnivalót hagy maga után. Ez természetesen nem érinti a védett kép hitelességét, amelyet Munkácsy nevének jelzése, a kép stílusjegyei és a datálás (1885) is megerősítenek, noha a kutatók máig nem azonosították azt a személyt (legyen az Bert, vagy akár annak női változata, Berthe), akinek a művet az alkotó ajánlotta. Három évtizede ez az első Munkácsy-virágcsendélet, amely aukcióig jutott. Virág beszámolt egy másik érdekes műalkotásról, Szinyei Merse Pál tájképéről is, amely szintén az új galériában látható. E festmény érdekessége, hogy datálása (1894) húsz évvel az alapmű (a tájkép) elkészülése utáni, mivel Szinyei csak ekkor festette a vászonra a képen látható alakot. Sz. I. M.