A műkereskedelem hagyományosan eladói piac, vagyis azok vannak fölényben, akiknél megfelelő minőségű áru van. Mindez eltér például a fogyasztási javak piacaitól, ahol a vevőkért versengenek a cégek. Kobulniczky szerint az eladói, vagyis a keresleti piac akkor érvényesül, ha jelentősebb mesterek kiváló alkotásainak árverezéséről, eladásáról van szó: ekkor a vevők a kevés számú, ritkán felbukkanó műtárgy megszerzéséért vívnak éles csatákat az árveréseken.
Jó példa erre Ferenczy Károly képeinek legutóbbi időszakban tapasztalt áremelkedése: a Nagyházi Galériában 24 millióért kelt el a „Bertalan-kert. Napos” című alkotás, miközben a BÁV-nál 7,5 millióért vette meg a Swap Rt. a Nagybányai klastromrét délutáni napban című festményt. Sajátos a műtárgypiaci helyzet, hiszen míg a Nagyházinál komoly verseny alakult ki a Bertalan-kertet ábrázoló műért, addig két héttel később, a BÁV-nál már kevésbé volt élénk az érdeklődés egy hasonló kvalitású festmény iránt. Ferenczy képei valóban ritkán bukkannak fel, és ha árverésre kerül egy-egy darab, akkor sem feltétlenül a legjobb kvalitású képekről van szó.
Kobulniczky elmondta, hogy a magyar piacon a vevők több szempontot is figyelembe vesznek a vásárláskor. Ma már kevés a műgyűjtést életcéljának tekintő vásárló, a befektetők nagyobb szerepet játszanak a piacon. Figyelemre méltó, hogy a tőzsde, az ingatlan- és a műtárgypiac sokszor nem egymással ellentétes, hanem inkább azonos irányba mutató tendenciákat jelez: így például gyenge tőzsdei időszak, bessz után visszaesik a műtárgypiaci kereslet, ugyanakkor ha hosszabb távon meginognak a részvénypiaci pozíciók, megindul a források átáramlása más befektetési területekre. A Swap vásárlási szokásairól az ügyvezető igazgató elmondta: a legfontosabb, hogy tetsszen nekik a kép, ezután viszont az ár és a műtárgy értékének arányát is figyelembe veszik. Fontos, hogy meghatározzanak maguk számára egy felső határt, egy összeget, amelynél többet nem fizetnek az árverési tételért.
Kobulniczky kitért arra, hogy miért látja balkanisztikusnak a hazai műtárgypiaci folyamatokat. Szerinte nagyon kevés a megbízható kereskedő, ezért a vevőknek különösen óvatosan kell eljárniuk - jóllehet ezt sokszor csak a vásárlás után tehetik meg. Azt tapasztalta, hogy a műkereskedők - ha a vevő alá tudja támasztani, hogy nem eredeti a megvásárolt műtárgy - a pereskedést elkerülve, visszaveszik a festményeket. A Swap ügyvezető igazgatója elmondta azt is, hogy ők a vétel után megvizsgáltatják a műalkotásokat és a szakértői véleményekre alapozva járnak el a vitás esetekben.
Sz. I. M.
Szegő Miklós Iván