Másfél tucat Zsolnay-kerámiával és egy Róth Miksa műhelyéből származó üvegablakkal színesítette a festményekből, valamint Étienne Beöthy kisebb bronzszobrából álló kínálatát a Mű-Terem Galéria. Az üvegablak ugyan nem kelt el a december elsejei árverésen, viszont a kerámiák szenzációs licitek nyomán többmilliós magasságig emelkedtek (NAPI Gazdaság, 2000. december 4., 1. oldal). Rögtön az árverés első tétele, egy tulipánváza 360 ezer forintos kikiáltási áráról 2,8 millió forintig ment fel. Zsolnay-porcelánfajansz esetében ez még nem fordult elő, ám nem sokkal később az új rekord is megdőlt: egy 750 ezer forintról induló, 1910 körül készített váza leütési ára elérte a hárommillió forintot. Mindemellett elkelt egy virágtartó 1,5 millióért, falidísz 1,1 millióért, margarétás kaspó egymillióért, kancsó 900 ezer forintért - mind-mind Zsolnay-tervezésű kerámiák.
A festmények előtt érdemes megemlíteni Étienne Beöthy szobrát, a bronzból készült kis(ebb)plasztikát, A kozáktáncot. Ebből a művész számára két példány készült, közülük most az első darabot árverezték el. Beöthy az utóbbi időben igencsak népszerű, kiállításokon is gyakran láthatók művei, így nem volt meglepő az 1,6 milliós kikiáltási és a 3 millió forintos leütési ár.
A képek között a Mű-Terem a szezon legerősebb anyagával rukkolt elő. A legmagasabb leütési árak listáját Vaszary János Akt tengerparton című képe vezeti: ha nem is magaslott ki a mezőnyből, 13 milliós zárólicitjével megelőzte Rippl-Rónai József kukoricás (vagy másképpen pöttyös) korszakának egyik reprezentánsát, a 12 millióért leütött Somogyi táj bárányokat őrző juhásszalt. Vaszary halála előtt egy évvel festette a tengerparti homokban piros tűsarkú cipőben álló, a messzeségbe bámuló aktot, amely az Akt a műteremben és a Tengerparton című, szintén késői korszakából származó képeivel rokonítható a katalógus szerint. A festmény kikiáltási ára 6,5 millió forint volt, ez a licit végére éppen megduplázódott.
A 11 milliós leütési árat négy piktúra is elérte: az egyik szintén egy Vaszary-kép, a Virágcsendélet aktszoborral, a másik Perlrott-Csaba Vilmos Aktja volt. Perlrott 1907 és 1909 közöttire datált, a japanizmus hatását mutató festménye 5 millióról emelkedett tízmillió fölé. Hasonló árszintről (hatmillióról) indult Schönberger Armand alkotása, a Család, amely szintén 11 millióért talált gazdára. A kubizmus és a neoklasszicizmus határmezsgyéjén mozgó kép a Mű-Terem Galéria szakértői szerint a Schönberger-életmű egyik újabban - egy pozsonyi magángyűjteményből - előkerült fő műve. A három felsorolt tétel mellett a legnagyobb meglepetést kétségkívül Bálint Endre művészettörténeti szempontból szintén meghatározó jelentőségű festménye keltette. A kortársnak számító Bálint (1986-ban hunyt el a művész) 1975-ben készítette el montázs jellegű, ikonosztázra hasonlító kompozícióját. A Variációk a groteszk temetésre, amely most 11 millióra emelkedett, azért is jelentős alkotás, mert Bálint egyik első remekművét, a Groteszk temetést (1963) idézi. A 2,5 milliós indulási árhoz képest elért leütési érték azonban feltétlenül nagy meglepetésnek számít.
A tízmilliós értékhatárt éppen elérte ifjabb Markó Károly műve, a Pisa mellett. A katalógus nem képes visszaadni azt a különleges hatást, amelyet a hegyoldal mellett letűnő nap kelt, az ajánlattevők azonban láthatták a képet, és fel is licitálták azt ötmillióról tízre.
Tízmillió forint előtt torpant meg két festmény licitje: Patkó Károly San Vitója a katalógus címlapján volt látható, és 9,5 millióért kelt el, csakúgy, mint Székely Bertalan Az apáca című alkotása. Kilencmilliót ért a licitálók szerint egy másik Patkó-kép: a Felsőbányai részlet (4,5 milliós kikiáltási ár). Ugyancsak ennyibe került az újabban egyre felkapottabb Mattis Teutsch-képek egyike, az ötmillió forintról induló Kettesben.
Az aukció egyik különlegessége volt Faragó Géza 1913-ban készült, Karcsú nő macskával lámpafényben című képe. A katalógus szerint a „dekoratív olajfestményből kivételesen letisztult szecessziós formakultúra árad". Ám a művet nem ez teszi kuriózummá, hanem az, hogy Faragó - aki grafikusként, karikaturistaként és plakáttervezőként ismert - ezt a kompozíciót a Tungsram gyár felkérésére, egy izzót reklámozó hirdetéshez készítette. A plakát sikere viszont arra ösztökélte, hogy önálló olajképen is megörökítse a témát. A különlegesség nem véletlenül emelkedett tehát heves licit nyomán a 750 ezer forintos kikiáltási árról hétmillió forintra.
Komoly értéknövekedést könyvelhettek el az aukciós ház munkatársai akkor is, amikor Munkácsy Mihály Tanulmányfejét árverezték: az Ordító suhanc című képhez készült tanulmány ugyanis 1,6 millióról indulva végül 6,5 milliónál állt meg, ami több mint négyszeres ugrást jelent.
A Mű-Terem tavaszi árverésén Kmetty János egyik festménye 30 millió forintért kelt el. Ezt az eredményt most nem ismételte meg a 3,5 millióról induló Nagybányai utca, miután „csupán" ötmillióra módosult az ára, miközben a Szentendrei kertben című alkotás 2,6 milliós kikiáltási árán fel sem keltette maga iránt az érdeklődést. Kmetty két kisebb jelentőségű akvarellje ugyanakkor 420, illetve 380 ezer forintért talált gazdára.
A Mű-Terem mostani aukcióján mindössze tizenkét tétel maradt vissza a 194 felkínált műtárgy közül. A legnagyobb értékű ezek sorában Barabás Miklós Lányka rózsával című alkotása volt 3 millió forintért, de a már említett Kmetty-alkotás mellett hiába került a Kongresszusi Központ dobogójára Hollósy Simon és Kiss Bálint egy-egy képe is, amelyek kikiáltási ára 2,4, illetve 2,5 millió forint volt.
A kortárs művészek közül kiemelkedik e festészet doyenje, Gyarmathy Tihamér. Az 1915-ben született absztrakt alkotó Relatív nagyságrendű viszonylatok című olajképe 950 ezer forintról indult és 2,2 milliónál állt meg végül a licitje. A mester másik képe, A gyöngy szintén 950 ezres kikiáltási áron kezdett s 1,8 millióra ugrott. A közelmúlt egyik legnagyobb egyénisége, Korniss Dezső Ház, alak, hal (temperával, ceruzával papírra vetett) kompozíciója 600 ezerről indulva 1,3 milliót ért el, Vasúti őr című alkotása pedig 850 ezerről 1,1 millióra emelkedett.
Szegő Iván Miklós
