Az árverési rekorder, a XIX. század második feléből származó szenné csomózású szőnyeg (mérete: 454x358 centiméter) kicsit kopott, de a korához képest jó állapotú. Ez a szőnyegfajta meglehetősen ritka, emellett régi és még jó minőségű is - ezek a tulajdonságok teszik igazán értékessé. A licit (melybe többen is beszálltak, magyarok és külföldiek vegyesen) 480 ezer forintról indult. Ez egy "magyar" indítási ár volt, de a 16 milliós leütési ár már egy nyugati szint. Magyarországon manapság még mindig olcsóbban és könnyebben hozzá lehet jutni értékes régi szőnyegekhez, mint külföldön. Ugyanakkor az itthoni árakhoz és lehetőségekhez képest túlfizette vásárlója ezt a szőnyeget, hiszen kis kutakodással jóval olcsóbban is vehetett volna hasonlót. Valószínűleg konkrét megrendelése lehetett rá valakitől, és az igazi vevő minden bizonnyal külföldi (a szőnyeg nem védett, ami szintén árfelhajtó tényező). Sejteni lehetett ugyan, hogy az alacsonyan indított kikiáltási árat jóval meghaladja majd a leütési ár, de az még a galéria becsüsét, Kalmár Ervint is meglepte, hogy ennyivel. Bevallása szerint, ha hozzá mint becsüshöz behozzák ezt a szőnyeget, akkor 1 millió forintért vette volna meg. A licitharc, az árverési hangulat pszichikai hatása ugyanakkor gyakran felveri az árakat.
Eddig a magyar aukciókon 3 millió forint körüli árakon keltek el a legdrágább szőnyegek (egyedül a falikárpitok értek el néha magasabb árakat), így ez a 16 millió mindenképpen új rekord. Az árverés szőnyeganyaga egyébként is igen erős volt, egy perzsa joragán szőnyeg 3,2 millióért, egy kaukázusi sewan-kazah 1,3 millióért kelt el. Utóbbi volt az egyetlen védett szőnyeg az árverésen.
A pisztolyok már korántsem voltak ilyen népszerűek, a többségük megmaradt. A néhány elkelt darabért is csak alapárat fizettek a vevők. Az üvegáruk között volt néhány szép cseh és osztrák díszpohár. Közülük a leginkább említésre méltó két Anton Kothgasser-üvegpohár. Ezek igen ritkák és Bécsben nagyon drágák, valószínű, hogy a Nagyházi Galéria árveréseit előszeretettel látogató bécsi műkereskedők egyike vehette meg őket. Az egyik ára 240 ezer forintról 360 ezer forintra, a másiké 260 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedett. Az ikonok közül a legtöbb alapáron kelt el, a legdrágább egy XIX. századi orosz ünnepi ikon lett, amelynek ára 500 ezerről 750 ezer forintra emelkedett.
J. J.
