Az osztrák művész festőként, építészként és környezetvédelmi aktivistaként egész életében mindig feltűnést és botrányokat keltett, művészetének, rendkívüli népszerűsége pedig kiváltotta a művészvilág és főleg az építészek bírálatát.
1928. december 15-én született Bécsben, és Friedrich Stowasser néven anyakönyvezték. Zsidó édesanyjával nagy nehézségek árán élte túl a második világháborút, majd 1948-ban megkezdte tanulmányait a bécsi képzőművészeti akadémián, hogy három hónap múlva már el is hagyja az iskolát
1959-ben híressé vált kiáltványt adott közre, amelyben az építészet ésszerűsége ellen szállt harcba. Az uniformizáltsággal szembeni ellenállása odáig vezette, hogy mindig felemás zoknit viselt. 1967-ben és 1968-ban meztelenül olvasta fel beszédeit, 1969-ben pedig az akkori bécsi polgármester-helyettes asszony előtt vetkőzött le. Hundertwasser az épületi homlokzatok és ablakok megszépítésére, a humuszos vécére, a derítő - mármint vidámító - hatású növények alkalmazására tett javaslataival már akkor ökológiai tárgyú vitákat provokált, amikor még szó sem volt széles körű környezetvédelmi mozgalmakról. Épületein világszerte feltűnést keltettek a hagyma alakú tornyok, a tetőkertek, a ferde ablakok és a girbegurba korlátok.
Bécsben idegenforgalmi látványosság a Hundertwasser-ház, valamint a művész által tervezett szemétégető torony. Nemrégiben szó volt arról, hogy Budapesten is felépül egy általa tervezett épület. Poszterei lakásokat, művei bélyegeket és telefonkártyákat díszítettek, Új-zéland számára zászlót is tervezett.
Hundertwasser rendkívül színes, gyakran fémesen csillogó képeit a spirális vonalak uralták, amelyeket az általa az ördög szerszámának nevezett egyenes vonallal állított szembe. Nonfiguratív alkotásaira főleg Gustav Klimt, az osztrák szecesszió mesterének dekoratív motívumai hatottak.
Életében is elismert művész volt, de halála után képárai valószínűleg még feljebb kúsznak. Összehasonlításul: Angliában 1990-ben árverezték a Fej című képét, és (átszámítva) 328 ezer márkát fizetett érte vásárlója. 1996-ban ugyancsak Angliában 163 ezer márkáért kelt el egy másik képe, 1996-ban pedig a Kommunizmus után című képét 143 ezer márkán ütötték le egy árverésen.
(MTI, NAPI)
