Mára nyilvánvaló, hogy Rippl-Rónai egyike azoknak a magyar művészeknek akiknek festményeit befektetési, értékmegőrzési szempontból leginkább érdemes volt a múltban vásárolni. Mivel ő a magyar posztimpresszionizmus legjelentősebb képviselője - ráadásul hosszabb ideig élt és alkotott Párizsban -, művei külföldön is keresettek.
A művész Párizsban Munkácsynál tanult, első önálló alkotásai szecessziós jellegűek. Neuillyben tíz évig működött, itteni alkotásai fémjelzik a fekete korszakát. Csatlakozik a Nabis csoporthoz (posztimpresszionista francia művészgárda), amelynek vezető francia tagjaival, Sérusier-vel és Vuillard-ral barátságot is köt. 1902-ben tér haza, ekkortól számítják művészetének második korszakát. Dekoratív képein harsány színeket használ, témáit a kisvárosi életből és Kaposvár mindennapjaiból meríti. Megrendelésre is számos pasztellt készít, ekkor már divatos festő, egy-egy képéért gyakran több száz koronát is elkér. Ezután új technikát kezd alkalmazni, melyet "kukoricásnak" hív és amely némiképp a pointillizmusra hasonlít. Ebből a korszakából származik a Kerti jelenet gróf Somssichék kertjében, amelyet 1970-ben a BÁV-nál, majd 1999-ben a Kieselbach Galériánál árvereztek. 1970-es leütési ára 52 ezer forint, 1999-ben 13 milliót adott érte vevője. A kép 250-szeres áremelkedése igen jónak számít. Hasonló arányt produkáltak Rippl-Rónai kvalitásosabb pasztellképei is, különösen a fekete korszakából származó erősebb alkotások. A művész magyarországi árai mára elérték a külföldi színvonalat, abszolút aukciós árrekordját a Polgár Galéria 1999. decemberi árverésén 44 millió forintért elkelt képe állította fel. Szakértők szerint várhatóan műveinek értéke ugrásszerűen már nem emelkedik a jövőben, de vásárlásuk biztos, értéktartó befektetésnek számít.
F. A.-J. J.
