Az EU-csatlakozással változnak a műkincs-kereskedelem szabályai

Hamarosan elkészül az a minisztériumi rendelet, amely a kulturális javak kereskedelméről szóló 1997. évi CXL. törvény felhatalmazása alapján szabályozza a kiviteli engedélyezésre vonatkozó eljárást - tudtuk meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetőjétől, Rónai Ivántól. Bár a '97-es törvény az alapelveket rendezte, a gyakorlati megvalósítás alapja még egy csaknem húszéves rendelet, így elengedhetetlen a jelenlegi "hibrid" jogi megoldások rendezése. Mivel a törvény alapvetően két kategóriát állít fel, az egyik a védett kulturális javaké (ezeket csak kiállítás céljából lehet külföldre szállítani), a másik pedig az ezen a körön kívül eső kulturális javaké (ezek engedéllyel eladhatóak), a rendelet is ennek alapján szabályozza majd a gyakorlati kérdéseket. Jelenleg vita van arról, hogy mely javak tartozzanak a "forgalomképtelen" műtárgyak közé, ám úgy tűnik, az eddiginél szigorúbb, szélesebb körű kategóriákat határoznak majd meg.
A szakember szerint a csatlakozással összefüggésben a következő változásokra kell felkészülni. Az áruk és javak szabad áramlását előíró EU határai már megszűnnek Magyarország számára, ugyanakkor az általános uniós elveknél a tagországok jóval szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak és ennek során széles körű önállóságot kapnak. Magyarország feltehetően ezt fogja tenni, hasonlóképpen a műtárgyakban bővelkedő, ám a többiekhez képest szegényebb országokhoz, például Görögországhoz vagy Olaszországhoz hasonlóan. A "befogadó" országok, így Anglia vagy Hollandia, igen liberális gyakorlatot követnek. Arra a kérdésre, hogy például az Anglia közbeiktatásával az Egyesült Államokba irányuló műkereskedelmet miképp lehetne ellenőrizni, a szakember úgy válaszolt, hogy az EU-országok kétoldalú megállapodásokkal meg tudják ezt oldani.
A kiviteli engedélyezésekben döntő szerepet játszó Kulturális Örökség Igazgatóságának (KÖI) szakembere, Vollák Katalin közölte: a Magyarországról külföldre vitt műtárgyak száma évek óta csökken, ennek oka a szigorúbb 1997-es törvény és a megélénkülő belföldi piac. A kivitelhez szakvélemény szükséges, ezt a 15 országos múzeum valamelyike adja ki. A KÖI szakértőként vesz részt a munkában, megkeresik a műkincsrendőrséget, majd a vámszervek a megkapott kiviteli engedélyt visszaküldik az azt kiadó múzeumnak. Ennek oka az egyeztetés, a papírok között ugyanis már szerepel a műtárgy lepecsételt fényképe, s az ellenőrzés után az alkotás a KÖI fejléces papírjával és a múzeumi szakvéleménnyel lépheti át csak a határt.
A szakember szerint a csatlakozás egyik legjelentősebb változása nem is a kivitel eljárási rendjében következik be, hanem a téren, hogy az EU-országokban értékhatárt alkalmaznak (igaz, ez eltérő a különböző államokban), és efelett szükséges az engedély. Ez nálunk most úgy működik, hogy csupán az ötven évnél régebbi kulturális javak kiviteléhez kell engedély, az ennél újabb művek vagy a még élő művészek alkotásai kivitelének lényegében nincs akadálya. Az értékhatár meghatározásában az új tagország - hasonlóan a jogi környezet megteremtéséhez - széles körű önállóságot kap.
DRÁVUCZ PÉTER