Visszakerült Szamosújvárra a Rubensnek tulajdonított festmény

A szamosújvári örmény katolikus közösség, illetve a helyi Történelmi Múzeum többszörös kérése alapján a napokban visszakerülhetett helyére a Rubensnek tulajdonított, Levétel a keresztről című festmény, amelyet 56 éve a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őriztek. Az erdélyi örmény katolikus hívek, sőt egyes művészettörténészek Rubens alkotásának tulajdonítják a festményt. Más vélemények szerint a XVII. században, 1611-1614 között született flamand alkotás Rubens festőiskolájában készült. Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész szerint kétségbevonhatatlan, hogy az alkotás Rubens festőiskolájából származik. Murádin szerint a kép alapján tanítani lehet a barokk festészetet - az átlós szerkezet, a mindent átfogó fény-árnyék hatások, a hihetetlen mozgalmasság, illetve a műből áradó áhítat egyaránt Rubens stílusára vall. A flamand festő egyike azon művészeknek, akiknél az eredetiséget roppant nehéz megállapítani. A XVII. században Rubens rengeteg megrendelést kapott, tanítványok sokasága vette körül. A mester szokása volt, hogy felvázolta a vászonra a kompozíciót, majd tanítványaira hagyta a mű befejezését. Több, az Erdélyben található festményhez hasonló Rubens-kép is ismert.
Az örmény katolikusok körében élő legenda szerint a kép úgy került Erdélybe, hogy az örmények a XVIII. századi orosz-osztrák háború során különböző mezőgazdasági árukkal segítették a bécsi udvart, és a szolgálataik fejében nemességet is kapó örmény katolikus hívek a bécsi kincstár teljes kiürülése után a Rubens-alkotást választották ellentételezésül. A festmény a helyi közösség tulajdonaként évszázadokon keresztül a szamosújvári nagytemplom oltárképe volt. A második világháború idején, 1944-ben számos műkinccsel együtt ezt is Budapestre szállították, ahonnan később visszakerült Bukarestbe, majd rövid időre a szamosújvári Történelmi Múzeumba. A Román Népköztársaság műemlékvédelmi bizottságának 1952-ben született rendelete kimondta ugyan, hogy a festmény újabb döntésig a szamosújvári múzeum tulajdonába kerül, ám mivel ott nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni a mű őrzésére, 1953-ban átszállították a kolozsvári Szépművészeti Múzeumba. A festményt a kilencvenes évek elejétől napjainkig számos átiratban igényelte vissza a szamosújvári múzeum, ám a tulajdonjog tisztázásáig a kolozsváriak nem voltak hajlandóak visszaadni azt. A szamosújvári önkormányzat indítványára azonban a napokban végül átkerült a kép a városba. A művet visszahelyezték a helyi székesegyház Rubens-kápolnájába, ahol a mai napig megőrizték a festmény eredeti rámáját.
(KRÓNIKA, ERDÉLY)