Nem közelednek az álláspontok a kábelszolgáltatók és az RTL Klub között - mondta lapunknak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke. A feszültséget az okozza, hogy a kereskedelmi csatorna a közelmúltban jelezte a műsortovábbítóknak: 2011 januárjától csak díj ellenében adja át műsorait. Ez az összeg havonta előfizetőnként, áfával együtt 600 forint lenne, s miután ma Magyarországon hatósági becslés szerint körülbelül 3 millió háztartásban néznek fizetős (kábeles, műholdas) csatornákat, az RTL Klub havonta mintegy 1,8 milliárd forint, éves szinten pedig (áfával együtt) több, mint 21 milliárd forint többletbevételhez jutna. Kéry szerint nincs miért fizetni, az alapkoncepció szerint eddig is kódolatlan volt a csatorna, vagyis mindenki szabadon, ingyen hozzáférhetett. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója lapunknak elmondta, hogy a csatorna nem változtatott álláspontján, az említett összeget pedig mindig is irányárnak tekintették. (A tárgyalás és az értékesítés egyébként nem az RTL Klub, hanem egy "köztes", ezzel megbízott cég dolga.) A jogszabályok értelmében a kábelszolgáltatók ingyen továbbítják az m1, az m2 és a Duna Televízió műsorát, de egy korábbi megegyezés alapján ilyen konstrukcióban továbbítják az RTL Klub és a TV2 programjait is. A műsorgyártók tehát nem fizetnek a kábeleseknek a terjesztésért, de ez utóbbiak sem adnak pénzt a televíziós csatornáknak. Más programok esetén a kábelszolgáltatók fizetnek a műsorgyártóknak a tartalomért, abból az összegből, amit a fogyasztóktól beszednek.
Az RTL Klub koncepcióváltásának egyik oka, hogy részben a gazdasági válság következtében zsugorodott a reklámtorta, s benne az ő szeletük is - sorolta Kolosi, aki másik okként a fragmentációt említette, amihez épp a kábelesek járultak hozzá azáltal, hogy olyan csomagba tették az RTL Klub műsorát, amely mellé számos fizetős csatornát helyeztek el. Gazdasági okokból is szükség van tehát üzleti modelljük megváltoztatására, hiszen a kábelesek hasznot húznak az általuk kínált tartalomból. Kolosi hozzátette: a nagy országos kereskedelmi televíziók csak a reklámtortából nem tarthatják fenn magukat, az RTL Klub által szorgalmazott folyamat figyelhető meg például az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Jogilag egyébként egyszerű a helyzet - fogalmazott Kolosi. A televíziónak ugyanis minden évben adniuk kell egy "jogosítványt" a kábeleseknek ahhoz, hogy azok továbbíthassák a műsorokat, ezt a jövőben nem ingyen kapnák meg. A kábelszolgáltatók kilátásba helyezték, hogy ha nem sikerül megállapodniuk az RTL Klubbal, akkor kiveszik kínálatukból a csatornát. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire élet-, illetve piacképes egy olyan kábeltelevíziós kínálat, amelyben nem szerepel a legnézettebb televízió műsora, Kéry azt válaszolta, hogy ez kockázatos lépés lenne, de bíznak abban, hogy a nézők ráébrednek: az RTL klub nélkül is van élet. Miután jelenleg több mint száz fizetős televíziós csatorna létezik, idővel változhat a nézők érdeklődése, és több csatorna együttesen képes lenne pótolni az RTL Klubot. Kolosi szerint a kábelszolgáltatók részéről komoly fenyegetés nem fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy kivennék az RTL Klub műsorait kínálatukból. Ráadásul, jegyezte meg, az RTL Klub a legértékesebb csatorna és elég nehezen értelmehető számukra az, hogy az RTL-nél gyengébbekért fizetnek a kábelesek, nekik pedig nem. Egy felmérésük szerint a nézők több mint 50 százaléka abban az esetben, ha az RTL Klub nem szerepelne a szolgáltató csomagjában, műsortovábbítót váltana. Ezért is érdekük tehát a kábeleseknek, hogy létre jöjjön a megállapodás - tette hozzá a programigazgató.
Az említettek mellett van egy másik veszélyforrás is a kábelesek számára, mégpedig az, hogy versenyhátrányba kerülnek az Antenna Hungária (AH) ingyenes műsortovábbításával szemben. Az AH ugyanis több csatornát, a közszolgálatiak mellett az RTL Klubot és a TV2-t is ingyenesen adja a felhasználóknak, de a cégnek az állam, illetve a kereskedelmi tévék komoly összeget fizetnek a továbbításért. Ezzel kapcsolatban az RTL Klubnak az az álláspontja, hogy az AH nem keres azon a tartalmon, amit sugároz a társaság. Ha az AH fizetőssé tenné az RTL Klubot, a cég ajánlata még akkor is kedvezőbb lenne a fogyasztók számára a kábeleseknél. Ha pedig az AH nem fizettetné meg a nézőkkel a 600 forintot, akkor fonák helyzet teremtődne. Kéry feltette a kérdést: a másutt ingyenes csatornáért miért fizessenek a kábeles előfizetők? A műsortovábbítók ráadásul attól is tartanak, hogy amennyiben helyt adnak az RTL Klub kérésének, akkor a TV2 is hasonló ötlettel áll elő. Sőt az a szemlélet is erőre kaphatna, hogy a fizetős csatornák átmennek az ingyenes digitális kódolatlan platformra, ez pedig a fizetős terjesztési konstrukciók fenntarthatóságának halálát jelentené. Az ellen persze a kábelesek sem ágálnának, hogy ingyen adják a műsorokat a nézőknek, ha a terjesztés költségét valaki, például maguk a műsorgyártók, illetve az állam finanszírozná helyettük, éppúgy, mint az AH ingyenes csomagja esetében. A kábelesek azt ajánlották: ha az RTL Klub mindenáron fizetőssé akar válni, akkor kódolja műsorait, és minden terjesztő (az AH is) fizessen érte egy méltányos, azonos összeget, ezáltal minden szolgáltató számára azonos versenyfeltételeket teremtődnének.
