Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A jogszabály a Magyar Rádiónak (MR) biztosította azt a lehetőséget - a Katolikus Rádió mint országos közműsor-szolgáltató mellett -, hogy részt vegyen a digitális műsorszórásra kiírt pályázaton. Ez egyfajta felhívás lehetett keringőre, emellett mik voltak a MR motivációi, amikor úgy döntött, hogy elindul a tenderen?
- Az, hogy erre a jogszabály lehetőséget biztosított számunkra szükséges, de nem elégséges feltétel volt. Úgy véljük egyébként, hogy a törvényalkotó azért választotta ezt a megoldást, mert a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ott volt igazán sikeres a digitális platform, ahol a közszolgálati rádió húzóereje érvényesülni tudott. Az is az indulásunk mellett szólt, hogy az elfogadott törvény szerint a multiplex üzemeltetője dönt arról, hogy milyen tartalmak jelenhetnek meg a kínálatban. Ha tehát azt szeretnénk, hogy a tartalomszolgáltatói piacon megőrizzük, illetve erősítsük pozícióinkat, akkor ez ebben az erős multiplex-szabályozási modellben nem megy másként, mint hogy belépünk a digitális műsorterjesztés piacára. Kizárólag a nyertességünk a garancia arra, hogy mi magunk dönthetünk arról, hány, illetve milyen közszolgálati tartalom kerüljön a közönség elé a digitális jövőben. A pályázaton való indulásunkról szóló dilemmát pedig lényegében eldöntötte az a tény, hogy a Magyar Rádió Közalapítványa kuratóriumának elnöksége 2008 januárjában hozott határozatot arról, hogy induljunk a tenderen. Bármelyik lesz is a végén sikeresebb a digitális platformok közül, abban egészen biztosak lehetünk, hogy az analóg és a digitális platformok közötti versenyben az előbbi nem áll nyerésre. Minden olyan műsorszolgáltató tehát, amelyik az analóg világ rekvizitumaihoz ragaszkodik, egy kihaló állatfajtán ül. Ha a "köz" pénzt ad nekünk arra, hogy tartalmakat gyártsunk, akkor nekünk kötelességünk ezeket a tartalmakat minden létező platformon elérhetővé tenni azon adófizető polgárok számára, akik pénzéből az állam a tevékenységünket finanszírozza.
- Az érthető, hogy az MR nem szeretne kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, de vajon a piac többi szereplője nem jutna erre a sorsra, ha a közrádió "oszthatná a lapokat"?
- Nem gondolom, hogy nyertességünk bármilyen értelemben nagyobb kiszolgáltatottságot jelentene a tartalomszolgáltatók számára, mint a konkurens győzelme, tekintve hogy az a legfőbb célunk, hogy ez a tevékenységünk nyereséges legyen. Tehát mi is olyan tartalmi kínálat összeállításában vagyunk érdekeltek, ami összességében kellő vonzerőt jelent a hallgatóknak ahhoz, hogy megvegyék a digitális vevőkészülékeket.
- A MR vagy leányvállalata üzemeltetné a rádiós multiplexet?
- Kereskedelmi tevékenységre lehetőséget ad a médiatörvény a közmédia vállalatai számára. Azt gondoljuk, hogy egyértelműbb volna, ha leányvállalati keretek között végezhetnénk ezt a szolgáltatást, de a jelenlegi jogszabályok kizárják, hogy a közalapítvány által létrehozott gazdasági társaság leányvállalatot hozzon létre. Így tehát az MR égisze alatt projektszervezetben, számviteli szeparáció mellett üzemeltetnénk a multiplexet.
- Arra számítaniuk kellett, hogy a tenderen az Antenna Hungária (AH) is megjelenik, s gondolom, ennek tudatában készült pályázatuk. Mik lehetnek azok a többletek, amelyek nyerővé tehetik az önök pályázatát, a műsorszórásban már jó ideje tapasztalatokkal rendelkező céggel szemben?
- Elég sokáig egyáltalán nem volt olyan evidens, hogy az Antenna Hungária is elindul a rádiós tenderen. Ők ugyanis azt szerették volna, ha konzorciumban indulunk, s cégük lett volna a kizárólagos technológiai beszállítónk. Mi erre a tevékenységre alvállalkozót akarunk igénybe venni, amire közbeszerzési eljárást kell kiírnunk. Értelmezésünk szerint tehát a konzorciális indulás a közbeszerzési eljárás kikerülését jelentette volna, de visszatérve a kérdésére: nem ismerem vetélytársunk pályázatát, így nem tudhatom azt sem, miben előnyösebb a mi pályázatunk, de azt tudom, hogy bizonyos dolgokban inkább hátrányban vagyunk. A legtöbb, 25 pontot például a közszolgálati és az országos közműsor-szolgáltató adásainak továbbítására adott díj képezi, azzal a nehezítéssel, hogy a közrádiónak a saját magára vonatkozó árait önköltség-számítással kell alátámasztania, míg az AH-nak nem. Nyilván vannak a mi pályázatunknak is előnyei, de ez egyelőre maradjon a mi titkunk. A bírálóbizottság utóbbi időben feltett kérdéseiből egyébként azt feltételezzük, hogy egyelőre nehezen vethetők össze a pályázatok, s a bizottság most olyan technikai specifikációkat kér, amelyek ismeretében összehasonlíthatóakká válhatnak az ajánlatok.
- A szükséges technikai fejlesztéseket zöldmezős beruházásban vagy az AH bázisán valósítanák meg, mekkora lenne a beruházás költsége?
- Szándéknyilatkozatokat csatoltunk be olyan piaci szereplőktől, amelyek megfelelő műszaki infrastruktúrával rendelkeznek. A beruházás forrásigényéről az eredményhirdetés előtt nem szívesen nyilatkoznék, de természetesen üzleti modellünk nem úgy áll össze, hogy a végén veszteség keletkezzen.
- És miből teremtenék elő az ehhez szükséges pénzt?
- Üzleti tervünkben ez a forrás rendelkezésre áll. A projektszervezet piaci feltételek mellett kapná ezt meg, amit aztán természetesen bevételeiből vissza is kell majd fizetnie.
- Az alkalmazandó technológiának köszönhetően hány rádiós csatorna továbbítására nyílna lehetőség?
- A pályázati kiírás plusz tíz ponttal honorálja, ha az induló fejlettebb technológiát alkalmaz, ezért mi a DAB+-ra tettünk ajánlatot, s mint hallottuk, versenytársunk is. Ez a megoldás az átlagos sávszélességet tekintve 16 országos adót tesz elérhetővé, de valójában az is befolyásolja a csatornák számát, hogy milyen típusúak iránt van fizetőképes kereslet: mono vagy sztereo, szöveges vagy zenei adásokra, az utóbbiak közül cd- vagy ennél szolidabb minőségben.
- Az MR milyen saját tartalmakkal jelenne meg a multiplexen?
- Egyelőre az biztos, hogy az MR1-Kossuth, az MR2-Petőfi és az MR3-Bartók tartozik az úgynevezett must-carry, vagyis a kötelezően továbbítandó csatornák körébe. A törvény szerint egyébként a rendelkezésre álló csatornaszámnak maximum fele lehet közszolgálati. Tehát tizenhat csatornából nyolc lehet közszolgálati, vagyis mi további öttel jelennénk meg az említetteken kívül, ha nyerünk. Miután azonban a pályázati kiírásban nem szerepelt a műsorkínálatra vonatkozó értékelési kritérium, a konkrét tematikák még nem dőltek el.
- Ez azt is jelentheti, hogy öt új zenei csatornával rukkolnak elő? Önök közszolgálatinak tekintik a zenei adóvá áthangolt MR2-Petőfit is.
- Elvileg és jogilag szerintem ez lehetséges volna, de üzletileg már korántsem volna racionális. Multiplex-üzemeltetőként ugyanis akkor lehetünk sikeresek, ha olyan változatos tartalmak jelennek meg ezen a platformon, amikhez máshol nem lehet hozzájutni. Egyébként nem is látunk a zenei piacban akkora lehetőséget, hogy ezen a pályán az összes csatornánkat erre allokáljuk, és lássuk be, azért nem ezen a pályán van a legnagyobb versenyelőnyünk.
- Bevételben és hallgatói számban mit hozott az MR2-Petőfi az MR-nek?
- Egy éve indult az MR2, s csaknem 600 százalékos a csatorna bevételnövekedése, bár el kell ismerni, hogy viszonylag alacsony bázishoz képest. A hallgatók összetételében is jelentős változás következett be, vagyis ma már az MR2 hallgatói között a fiatalok részaránya eléri vagy meghaladja azt a részarányt, amit az összlakosságban. Egyúttal a célcsoportban körülbelül ötven százalékkal növekedett az MR2-Petőfi napi hallgatásával töltött átlagos idő is. Azt hiszem, ma már tagadhatatlan, hogy az MR2 újrapozicionálása kulturális áttörést hozott. Hasonlóan pozitív a kép egyébként az MR1-Kossuth rádió esetében is, ahol sikerült megállítani a hosszú évek óta tartó hallgatói lemorzsolódást. A tavalyi gyökeres változások után napközben szinte minden műsorsáv élő, nagyobb az adó hírérzékenysége, jobban tudunk reagálni a jelen idejű eseményekre.
- Hogyan hatottak mindezek az MR gazdálkodására?
- A tervezettnél sokkal jobban alakultak 2007-es számaink, veszteségünk a kétmilliárd forintot meghaladó helyett csak körülbelül 600 millió lett. Örülünk a látványos eredménynek, de ez sajnos részben abból is fakadt, hogy bizonyos feladatok elvégzése áthúzódott az idei évre. A kitűzött beruházok egy része tavaly elmaradt, s az is javította az eredményünket, hogy az üzemi tanáccsal kötött megállapodás alapján kisebb mértékű lett a létszámleépítés: 420 munkavállaló helyett végül 350 főtől váltunk meg.
