- Milyen jövőt képzel el a nyomtatott sajtónak középtávon?
- Őszinte optimizmussal tekintek a lappiacra. A kutatások, felmérések azt mutatják, hogy a világon még mindig négyszázmillió ember olvas napilapot. Természetesen előre kell tudnunk vetíteni, hogy idővel miként fognak átalakulni a lapolvasási szokások. A kiadók hozzáértésén és anyagi erején múlik, hogy milyen pozíciókat tudnak megtartani vagy elfoglalni. Azt gondolom, hogy abszolút megalapozott az a gondolat, amit a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) tapolcai konferenciája zárszavában is megfogalmaztam, miszerint alaptalanok a nyomtatott sajtó halálát vizionáló vélekedések. Ehelyett azt állítom, hogy bár a nyomtatott sajtónak van egy sor kezelendő problémája, de néhány generációnak ez a színes-szagos, papíralapú médium nagyon sokat jelent. És van remény arra, hogy a fiatalokkal is megszerettessük a nyomtatott lapokat. A sajtópiacon napjainkban is van egy jelentős, a lapok életgörbéjéből is fakadó mozgás, évente Magyarországon 400 új színes lap hal ki és körülbelül ugyanennyi jelenik meg. Ez tehát azt jelenti, hogy nagy a színes lapok piacán a fluktuáció.
- Világtendencia, hogy egyre nagyobb teret hódít az online média. Mit tehetnek ennek kivédésére a nyomtatott sajtótermékek kiadói?
- Először is gyorsaknak kell lenniük. A Pannon Lapok Társasága által lefedett területen a napokban indult el az egyik veszprémi hírportál és nagyon bánt, hogy ezt nem mi indítottuk el. A lemaradásunkat tehát el kell ismernünk, de azt is állítom, hogy van még időnk. Vannak ugyanis példák arra, hogy egyes kiadók másfél év alatt üzletileg is megbízható és rentábilis megoldást találtak a meglévő tartalmaik online terjesztésére. Elvitathatatlan, hogy az online, pontosabban a digitális világ nyújtotta technikai vívmányok (mint például a mobiltelefon mint médiafelület) nélkül ma már nem lehet élni. Világviszonylatban nagyon sok modell van arra, hogy a média, illetve annak szereplői miként alakítják és pozicionálják át magukat, erre láttam több példát tavaly a napilapkiadók világszervezetének éves konferenciáján. Már ma is sok kiadó inkább médiaház, és úgy látom, hogy ez a tendencia folytatódik.
- Milyen számokkal írható le a magyarországi nyomtatott sajtó piaca?
- A Magyar Lapkiadók Egyesületéhez 66 kiadóvállalat csatlakozott, ezek - becsléseink szerint - a piac 95 százalékos forgalmát fedik le. Magyarországon ma körülbelül kétezer kiadó működik és durván háromezer - előfizetéses, standos vagy célzott terjesztésben megjelenő - lap van a piacon. Ez nagy szám, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Németországban is körülbelül háromezer lap jelenik meg. Éves szinten mintegy 70 milliárdos hirdetési, 80 milliárdot meghaladó terjesztési forgalmat produkált ez az ágazat 2007-ben. Ugyanakkor alacsony, 1900 forint körüli volt átlagosan a magyar háztartások sajtótermékre fordított kiadása.
- Említette, hogy jó pár problémát kell kezelnie a sajtónak. Mit vállal ezekből az MLE szakági szervezetként?
- Magyarországon egyetlen kiadói érdekeket képviselő, védő szervezet van, az MLE. Ebből fakadóan többnyire heterogén érdekeket kell egyszerre képviselni, de vannak olyan témák, amelyek mindenkit egyaránt érintenek. Nem győzünk ugyanis védekezni az újabb sarcok vagy szigorítások miatt, amikor már most is a nyolcadik bőrt húzzák le a kiadókról. További negatív következményei lennének a reklámtörvény módosításának, és főként az ingyenes lapokat kiadó tagvállalatainkat érintené kellemetlenül a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály módosítása, de a szerzői jogi törvény kapcsán is adódnak teendőink. Súlyos probléma, hogy miközben a kulturális járulékok fizetéséről szóló jogszabály napirenden lévő módosításában szerepel a könyves, cd-s, filmes szakma ilyen terheinek könnyítése, a kiadóké nem. Az MLE egyik legjelentősebb eredménye, hogy elérte az áfa mérséklését, e nélkül a négy legnagyobb lapkiadó kivételével a kisebb kiadók igen nehezen élnének napjainkban, de ez nem elegendő eredmény, vannak olyan adók - az említett kulturális járulék, termékdíj -, amelyekről az MLE álláspontja szerint az államnak le kell mondania.
- Ön amellett, hogy az MLE elnöke, a négy megyei lapot is megjelentető Pannon Lapok Társaságának stratégiai ügyvezető igazgatója. A társaság a közelmúltban indította el a Budapesti 7nap című ingyenes lapot.
- Négy megyében vagyunk jelen napilapjainkkal, és nagyon örülünk annak, hogy ezek példányszáma nem - vagy alig - csökken, ez jelenleg átlagosan 215 ezer eladott példányt jelent a négy megye öt napilapjára vetítve. Az ország egyetlen városi napilapját, a Dunaújvárosi Hírlapot szintén mi adjuk ki. Emellett péntekenként megjelentetjük az előfizetők számára ingyenes RTV Tippet, ezeken a napokon közel 20 ezerrel nagyobb példányszámban jelenünk meg. A négy megyében kiadjuk a Maraton lapcsoportot, igényesen szerkesztett, átlagosan 360 ezer példányban megjelenő ingyenes heti kiadványunkat. Teljesen új stratégiai vonalként elkezdtük a kifejezetten hirdetésekből álló ingyenes lapok felvásárlását a megyékben. A négy megyében tehát a prémium kategóriás terméktől kezdve a középkategóriáson át a hirdetési újságig minden típus megtalálható a portfóliónkban. Azt gondolom, hogy ezzel a megyékben rejlő lehetőségek mintegy 60 százalékát kiaknáztuk. A Pannon Lapok Társasága saját terjesztőhálózattal és nyomdával rendelkezik. Tervbe vettük, hogy a fővárost és környékét is meghódítjuk. Első lépésként megvásároltuk az ingyenes kiadványok terjesztésére szakosodott DM Hungary céget. Miután nem tudtuk megszerezni az egyik kiszemelt ingyenes hetilapot (a Helyi Thémát), magunk indítottuk el Budapesti 7nap című ingyenes kiadványunkat. További terveink között szerepel például önkormányzati, kerületi lapok megjelentetése, terjesztése. Ezen a téren is van már tapasztalatunk: például mi adjuk ki a Ferencváros című újságot.
- A csoporthoz tartozó HVG eredményeivel mennyire elégedettek?
- Nem én vagyok az illetékes nyilatkozó a lappal kapcsolatban, de úgy látom, hogy sikeresen találja meg a kitörési pontokat, jól mennek a HVG online portáljai és a könyv üzletág is új, dinamikus fejlődési irányt ad a kiadónak. A tulajdonos meg van elégedve a lappal.
