Nyár elejétől kínálja fel a Magyar Posta Zrt. annak az életmód-adatbázisnak a használatát az arra igényt tartóknak, amelynek elkészítésén most dolgoznak a társaság szakemberei – mondta lapunknak Bognár Bertalan, a Magyar Posta Levél Üzletágának marketingvezetője, majd hozzátette, hogy bár az utolsó fázisban van az árazás, az összegekről még korai lenne beszélni, egyebek között azért is, mert bonyolult árazási metodikáról van szó. Az ár számtalan dologtól, például a felhasználandó adatok mennyiségétől és az ehhez szükséges szűrés mélységétől függ.
A cégek egyre inkább arra törekednek, hogy kommunikációs költségeiket a nagyobb hatékonyság érdekében a tömeges elérést biztosító eszközök helyett a kifinomultabb, célzott kommunikáció irányába tereljék, ezért a szakma már nagyon várja a piacon marketingszempontból egyedülállónak tekinthető adatgyűjteményt. Bognár Bertalan szerint az országos adatgyűjtés mellett a tartalma – vagyis a kérdések mennyisége, mélysége – is egyedülállóvá teszi az adatbázist, illetve az a körülmény, hogy más adatbázis-építésekkel ellentétben ők nem elektronikus módon gyűjtötték az adatokat.
Az adatbázis-építés első lépésében beszkennelik azt a közel félmillió – az egész ország területéről származó – kitöltött életmód-kérdőívet, amelyet a társaság megszólítottjai visszaküldtek a céghez. Ezt követően egy felismerő szoftver segítségével digitális információkká alakítják a „képen” szereplő adatokat, amelyekből aztán a megrendelő igényei szerinti szűrési feltételek alapján célcsoportot képeznek. Ezt követően pedig a posta – ha szükséges – be is borítékolja a megrendelő által létrehozott marketinglevelet, majd pedig saját maga címezi meg az ügyfél által meghatározott kör számára – hangsúlyozta Bognár. A Magyar Posta az adatokat az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően, maximális biztonsággal gondozza és használja fel, és nem adja ki. Arra törekszik, hogy folyamatosan friss adatokkal rendelkezzen, ezért meghatározott időközönként – legfeljebb évente – frissítik azokat. Bognár Bertalantól megtudtuk, hogy a kérdőívek előállítása, feldolgozása, kiküldése, illetve az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása körülbelül százmillió forintba kerül.
Az előkészítő munka, illetve az árazás e fázisában egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy milyen megtérülési idővel számolhat a posta, de a társaság nem is az adatbázis értékesítéséből származó tetemes bevétel reményében vágott bele ebbe a vállalkozásba, hanem ezzel is annak a nemzetközi trendnek kíván megfelelni, amely a postai levélszolgáltatások terén megfigyelhető: e szerint a hagyományos levélforgalom csökken, miközben megnő a dm-levelek száma. Természetesen ez bevételt hoz a cégnek, és egyúttal azt is eléri a posta, hogy összességében ne szűnjön meg a levélforgalma. Ez egybevág a dm törekvéseivel, amely a szakemberek szerint az egyik leghatékonyabb reklámeszköz. A Direkt Marketing Szövetség megbízásából 2006-ban a Szonda Ipsos által készített átfogó direktmarketing-ágazati kutatás szerint ugyanis a névre szóló reklámküldemények 83 százalékát olvassa el a címzett, míg a címzetlenek csupán 68 százalékát, ugyanakkor a telefonos megkereséseknél csak a kiszemeltek 61 százalékát sikerül megszólítani, az elektronikus leveleknek pedig csupán egyharmadát olvassák el. Ugyanennek a kutatásnak egy másik aspektusa is bizonyítja a dm sikerességét, hiszen az adatfelvételi időpontot megelőző 12 hónapban 1,2 millióan 4,4 millió alkalommal 37 milliárd forint értékben vásároltak a címzett reklámküldemények hatására.
