Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közelmúltig a három elektronikus közmédia, a Magyar Televízió (MTV), a Duna Televízió és a Magyar Rádió abban a hitben ringathatta magát, hogy 10 milliárd forintos állami támogatáson osztozhat. Az idei központi költségvetésben ugyanis ekkora összeget különítettek el az intézményeket működtető média-közalapítványok támogatására. (Ilyen forrást mind ez idáig egyetlen büdzsé sem tartalmazott, így először nyílt volna lehetőségük az intézményeknek arra, hogy megalapozottan számoljanak a pénzzel). A költségvetési takarékosság jegyében megszületett Draskovics-csomag bejelentése után várható volt, hogy ezt a keretet is megkurtítják, ám miután ezen intézmények az Országgyűlés alá tartoznak, róluk, illetve az említett 10 milliárdról sem dönthetett saját hatáskörében a kormány. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága pedig még nem foglalkozott ezzel, ám szakmai körökben már szinte egyértelműnek tartják, hogy a remélt 10 milliárdból jó esetben is csak 7 milliárdhoz jut hozzá a Rádió és a két televízió. (Egyes szakemberek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy parlamenti támogatás hiányában egyetlen forintot sem juttatnak a három intézménynek.) A költségvetési törvény ugyanakkor nem rendelkezik a pénz felosztásáról, amelynek alapja lehetne a tévékészülékek üzemben tartási díjának elosztái aránya: eszerint a 7 milliárd valamivel több mint fele járna az MTV-nek, 28 százaléka - tehát körülbelül 2 milliárd forint - a Rádiónak, míg 14 százaléka a Duna Televíziónak. Ezt a médiatörvényben megfogalmazott felosztást azonban tavaly sem alkalmazta a parlament, amikor rendkívüli támogatásként 6,2 milliárdot osztott szét, az összeg 85 százaléka az MTV-hez került, míg a Rádió kénytelen volt beérni 500 millióval, a Duna Televízió pedig ennél is kevesebbel.
A közmédiumok idei üzleti tervüket egyébként ennek figyelembevétele nélkül állították össze, s csak a biztosan rendelkezésre álló forrásokra alapoztak. Ez a biztonságos tervezés viszont például a Rádiónál azt eredményezte, hogy az intézménynek idén nem marad saját forrása fejlesztésre s béremelésre sem futja. Ezért a pótlólagos forrást a kollégák egzisztenciális helyzetének javítására fordítanák - mondta lapunknak Gőblyös István, a Magyar Rádió gazdasági alelnöke.
További financiális problémát jelent a Rádiónak, hogy a Danubius Rádió éves koncessziós díjából idén csak 200 millió forinthoz jut, míg tavaly még 1,2 milliárd forint folyt be ebből. (Az Országos Rádió és Televízió Testület mérsékelt díjfizetésben állapodott meg a Sláger, majd pedig a Danubius Rádióval, s a Magyar Rádió ebből fakadó bevételkiesését semmilyen forrásból nem pótolták.)
