Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Másfél hét múlva kezdődik a 35. Magyar Filmszemle, amelyen összesen 23 nagyjátékfilm, 22 kisjátékfilm, 13 kísérleti és 42 dokumentumfilm verseng az díjakért. A rendezvény tervezett költségvetése 153,7 millió forintot tesz ki – tudta meg lapunk Tóth Erzsébettől, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkárától. Az összeg tartalmazza a produkciók díjazását (mintegy 18 millió forint), a kiadványok, a propaganda és a külföldi vendégek szállás- és utazási kiadásait. A mustra arculatában idén nem várható változás, a tavaly elkészült, ám több évre tervezett szemlelogónak csak a színei és számai változtak meg. A szervezők idén a tavalyinál is nagyobb érdeklődésre számítanak – akkor a helyszínek kibővülésével a korábbi évek 33 ezer fő körüli látogatottsága után a nézőszám elérte a negyvenezret.
A rendezvény fő támogatója az MMK és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), a büdzséhez hozzájárult még az Országos Rádió és Televízió Testület, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a fővárosi önkormányzat, a Magyar Történelmi Film Alapítvány és az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is. A szemle hárommillió forintos fődíját az NKÖM biztosítja. A kategóriák pontos díjazásáról az MMK még nem kívánt nyilatkozni; az elismerések nagy része hagyományosan nem pénzbeli, hanem filmes szolgáltatás, valamint műsor- és reklámlehetőség lesz.
A január 27. és február 3. között megrendezendő idei szemlének a tavalyihoz hasonlóan a Millenáris Park 750 férőhelyes teátruma, a Mammut és az Uránia mozi ad otthont. A Millenárison a bemutatók, a mozikban pedig az ismétlő vetítések lesznek. A Kongresszusi Központban tartandó megnyitón osztják ki először rendezőknek és operatőröknek a Mozgókép Mestere díjat, amely a Nemzet Színésze kitüntetéshez hasonlóan havi félmillió forintos elismeréssel jár a kiválasztott Kossuth-díjas és hatvanötödik életévüket betöltött filmművészeknek.
Az áfatörvény módosítása miatt idén nem lehet visszaigényelni az állami támogatásból származó filmes juttatások áfáját, így 20 százalékkal emelkednek a filmgyártás és -forgalmazás költségei. Ezt is figyelembe véve ma már 300 millió forintba kerül egy átlagos nagyjátékfilm előállítása, de például Koltai Lajos 2,5 milliárdért forgatja a Sorstalanságot, Tarr Béla Londonban mintegy egymilliárdért tervezett produkciót, s Kamondi Zoltán filmjének, az Érsek látogatásának a büdzséje is eléri a 800 milliót. A dokumentumfilmek költségét elsősorban a forgatási idő befolyásolja, az akár évekig is készülő művek egyenként 3–10 millióba kerülnek. Az általában nem filmre, hanem Betára forgatott kis- és kísérleti filmeknél is nagy a szórás, amatőr főiskolás filmek 500 ezerből is kijönnek, de a költségek itt is elérhetik a 10 millió forintot.
