A 2000-es évet 120 milliós negatívummal zárta a műholdas sugárzású, állami kézben lévő Duna Televízió Rt. A korábbi vezetés tavalyra 84 millió forint veszteséget irányzott elő. Sára Sándor korábbi elnök már előző évi távozásakor valószínűsítette, hogy a veszteség 2000 végén nagyobb lesz a tervezettnél, a közgyűlési jegyzőkönyvek szerint arra hivatkozott, hogy 1999-ben is 220-ra dagadt az 55 milliósra tervezett deficit. (A tavalyelőtti veszteség teljesen felemésztette az eredménytartalékból addigra megmaradt 157 millió forintot és a 650 millió forintos tőketartalékból is fel kellett használni 63 milliót.)
Pálfy G. szerint a Sára-korszakban a menedzsment nem vette figyelembe, hogy az emelkedő televízió-előfizetési díjak ellenére évek óta csökken az állam ebből származó bevétele, így a Duna TV is rendre a tervezettnél kevesebb forráshoz jutott. A tavalyi veszteségből 100 millió forint ezzel magyarázható - vélte a kurátor, aki szerint a 2000-es tervből akár 400-500 milliós veszteség is kalkulálható volt. Ez ebben a formában persze nem szerepelt a dokumentumokban, hiszen úgy a kuratórium el sem fogadta volna. A tavalyi kiadások között Pálfy G. kiemelte a Duna TV megváltozó arculatára felhívó reklámkampányt és az önálló híradóstúdió létrehozását. Az állami utófinanszírozás miatt folyamatosan csúszik az rt. költségeinek megtérítése: előfordult, hogy idén márciusban még a tavalyi műsorok költségének fedezetét kapták meg - mondta Pálfy G.
A közszolgálati társaság nagyrészt állami támogatásból tartja fenn magát: legutolsó fellelhető, 1999-es üzleti árbevétele - például reklámokból, értékesítésből - minimális volt, sőt még csökkent is (az 1998. évi 330 millióról 275 millió forintra). Az egyéb bevételek - koncessziós és előfizetési díj, pályázati pénzek - 12 százalékos bővüléssel 5,8 milliárd forintra rúgtak. A nettó árbevétel 1999-ben 6,17 milliárd forint volt, 2000-re Sáráék 6,7 milliárdot terveztek.
Bár a HTK nem foglalkozik a mindennapos számlafizetésekkel, Pálfy G. szerint az 1996-ban újraalakított rt.-nél még mindig hiányzik az évek óta igényelt, általa 1,2 milliárd forintra tett forgótőke. Sára a tavalyi közgyűlésen megjegyezte, hogy ez csupán töredéke a szintén közszolgálati feladatokat ellátó Magyar Televízió (MTV) Rt.-nek juttatott állami forrásoknak. Ha pedig a Duna TV hitelekkel igyekszik pótolni a hiányzó áthidaló tőkét, az jelentős kamatterheket ró a tévétársaságra. A csúszó bevételek miatt egyes beszállítóknak mégis késnek a kifizetésekkel, bár ezt a lapunk által megkérdezettek nem kívánták megerősíteni. A cégpapírok szerint Sára 1999-re 150 millió forint szállítói tartozásról számolt be, míg utódja, Pekár István a 2000 végi közgyűlésen ennek mértékét már 200-250 millió forintra tette. Pálfy G. szerint eddig hiába fordultak a parlament kulturális bizottságához annak érdekében, hogy legalább csökkentsék az utófinanszírozás csúszását. A televíziónak ugyanakkor nincsenek alapvető pénzügyi problémái - szögezte le.
A Duna TV üzleti terve idén 20 millió forint körüli hiánnyal számol, ami a tavalyi veszteség hatoda. Idén indítják el az észak-amerikai sugárzást és a Kárpát Medencei Hírügynökséget is. (Ez utóbbi létrehozásából a korábbi tervekkel ellentétben az MTV egyelőre kihátrált, így a feladat a Magyar Rádió Rt.-re és a Duna TV-re hárul.) Idén várhatóan belépnek az európai közszolgálati televíziók szövetségébe. Lendvai Ildikó szocialista parlamenti képviselő lapunknak úgy vélte, az alacsony veszteségterv csak akkor tartható, ha kevésbé ambiciózus terveket szőnek a tévénél.
Pálfy G. szerint a sajtóban korábban megjelent hírekkel szemben mégsem lesz leépítés a társaságnál, legalábbis a kuratórium gazdálkodási okokra hivatkozva ilyen feladatot nem adott a menedzsmentnek. Szerinte nemcsak gazdasági, hanem szakmai szempontokat is figyelembe kell venni a stáb kialakításakor. Ezért minőségi racionalizálást sürgetett és szeretné elérni, hogy a televízió ne egyesek szociális juttatóhelye legyen. Lendvai is ellenzi a létszámleépítést: ezzel csak imitálnák a racionalizálást, valódi megtakarítást az MTV sem ért el így - vélekedett - sokkal célravezetőbb volna a külsős szerződések felülvizsgálata. A kérdés szóba került a cég tavaly év végi közgyűlésén is. Ekkor Pekár arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán 1-2 műsor készül külső gyártásban.
Vigh György Zsolt-Marnitz István
