A filmtörvény tervezete információnk szerint rendezni kívánja a filmjogokat. Eszerint az 1987 után készült magyar filmeket közalapítványba vinnék, és - mivel ezek egy része magánszemélyek és magántársaságok tulajdonában van - vissza szeretnék azokat vásárolni - mondta lapunknak Szalay Annamária, a Fidesz - MPP filmtörvény-előkészítő bizottságának tagja. Az állami tulajdonú filmes cégeket értesülésünk szerint nem kívánják értékesíteni.
A finanszírozási nehézségek feloldására a törvény előkészítői nominálértéken évi 1,2 milliárd forintot biztosítanának, amiből 20 játékfilm költségeinek 50 százaléka lenne fedezhető. Közvetett támogatásként bevezetnék a mozijegyadót, a kulturális járulék megszüntetésével. Ennek mértéke a jegy árának körülbelül 15 százaléka lenne, az ebből származó összeget pedig a gyártók, a forgalmazók és a moziüzemeltetők között osztanák szét. Ezzel a forgalmazók "uralmi" helyzetét kívánnák feloldani a jogalkotók, hogy azok ne szoríthassák háttérbe a filmszakma más szereplőit. Megerősítenék azoknak a pénzügyi forrásoknak a folyósítási rendjét, amelyekről a médiatörvény már rendelkezik (például a reklámbevételekből a filmekre jutó részeket). Emellett szintén közvetett támogatásként befektetési és adókedvezmény igénybevételét kívánja biztosítani a törvény.
A tervezet rendezi az adminisztrációs rendszert: a filmek bemutatását előzetes jóváhagyáshoz kötnék, melynek során meghatároznák a korhatári engedélyeket és a lehetséges vetítési helyeket. A tervezet kísérletet tesz a filmek megfelelő kategóriába sorolására is, a támogatások egyértelműsítése céljából.
A jogalkotók szándékai szerint létrehoznák az audiovizuális tanácsot, amelynek tagjai a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Rádió- és Televízió Testület, a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Miniszterelnöki Hivatal delegáltjai lennének. A törvénytervezet várhatón 2000 tavaszán kerül a parlament elé.
I. M.
**** KERETBEN ****
A Magyar Filmintézet archívumában tárolt 15 ezer 1956 előtt gyártott, úgynevezett nitrófilm egyötöde ma már veszélyes állapotban lehet - mondta lapunknak Beke Éva filmtechnikus. A nem gondozott tekercsek porladni, kocsonyásodni kezdenek, rosszabb esetben kigyulladhatnak, ilyenkor különleges összetételük miatt gyakorlatilag elolthatatlanok. A nitrófilmek átmentése évente 40 millió forintjába kerülne a Filmintézetnek. Az intézet nem tudta finanszírozni a hangfrissítés 2-5 millió forintos költségét sem, amit az MTA-Sztakiban végeztek volna el. A veszélyes, rossz minőségű filmek átmásolására a jelenlegi berendezések alkalmatlanok, az új viszont 50 millió forintba kerülne - mondta lapunknak Manno Sándor, az MTA-Sztaki hardverosztályának vezetője.
A Magyar Filmintézet archívumában tárolt 15 ezer 1956 előtt gyártott, úgynevezett nitrófilm egyötöde ma már veszélyes állapotban lehet - mondta lapunknak Beke Éva filmtechnikus. A nem gondozott tekercsek porladni, kocsonyásodni kezdenek, rosszabb esetben kigyulladhatnak, ilyenkor különleges összetételük miatt gyakorlatilag elolthatatlanok. A nitrófilmek átmentése évente 40 millió forintjába kerülne a Filmintézetnek. Az intézet nem tudta finanszírozni a hangfrissítés 2-5 millió forintos költségét sem, amit az MTA-Sztakiban végeztek volna el. A veszélyes, rossz minőségű filmek átmásolására a jelenlegi berendezések alkalmatlanok, az új viszont 50 millió forintba kerülne - mondta lapunknak Manno Sándor, az MTA-Sztaki hardverosztályának vezetője.