A közszolgálati Petőfi hallgatottsága 10,1-ről 8,1 százalékra esett, a Sláger részesedése viszont 10,9-ről 17,8 százalékra ugrott - derül ki a Gallup elmúlt két évre vonatkozó rádiós piaci részesedési adataiból.
A regionális adók összesített népszerűsége 34,5 százalékról 28,6 százalékra esett, a helyieké viszont 9,6-ról 11,1 százalékra emelkedett (lásd grafikonunkat).
A Gallup felméréséből kiderül, hogy a napok folyamán szinte valamennyi rádió hallgatottsága azonos ívet ír le: ez alól kivételt jelent a Kossuth Déli krónikája, illetve a regionális - tehát az ország kevesebb mint felén fogható - Juventus, amely kora este kiugró csúcsot ér el.
Bacher Jánostól, a GfK munkatársától kapott adataink szerint két átlagosnak számító év végi csütörtöki nap adatai alapján a Kossuth középhullámon sugárzott adásának hallgatottsága egy év alatt jelentősen csökkent, amit némileg ellensúlyozott az adó URH-adásának enyhén növekedő népszerűsége. Ennek elsősorban nem az URH-sávon a nap néhány órájában sugárzott más program az oka, hanem az, hogy egyre több a nyugati normás készülék, amivel sokkal jobb minőségben fogható a Kossuth is - vélekedett a kutató. A Bartók mindössze százezres hallgatótábort tudhat magáénak (lásd grafikonunkat). 26 százalékkal visszaesett a Petőfit hallgatók száma, amiből főként a 17 százalékos bővülést mutató Sláger nyert, de többen a Danubiusra szoktak át - mondta Bacher. A GfK a regionális Juventust módszertanilag az országos adók közé sorolja: az adó hallgatottsága az utóbbi két évben mintegy 10 százalékkal csökkent.
A Szonda Ipsos és a GfK országos rádiókra vonatkozó harmadik negyedéves adatai szerint a Petőfinek viszonylag alacsony a törzshallgatói közönsége, bár a hallgatók többsége valamennyi adó esetében alkalminak minősül. Az intenzív hallgatók körében végzett felmérés szerint a Kossuthot választók 62,5 százaléka 60 éven felüli, a Petőfi esetében is elsöprő, 50 százalékon felüli az idősek aránya, míg a Danubiust leginkább a 18-29 évesek hallgatják hosszú ideig, a Sláger törzshallgatói pedig viszonylag egyen-letesen oszlanak meg a 18-49 éves közötti korosztályokban.
A reklámárbevételek szempontjából a piac domináns szereplője a Danubius, a Sláger és a Juventus. Bacher leszögezte: a helyi rádiók piaca egyre erősebb. Bár az Országos Rádió és Televízió Testület tiltja a közös reklámhely-értékesítést, megjelentek a "köztes hálózatok", a "közösen gondolkodó" rádiótársaságok, amelyek hasonló időpontban és műsorstruktúrában egyszerre több adó reklámhelyét is kínálják.
A budapesti piacon a Gallup 1999-re vonatkozó adatai szerint reggel a Kossuth vezet, a nagy kereskedelmi adók ennél kisebb, körülbelül egyforma tábort tudhatnak magukénak. Délelőtt a Juventus vezet, kissé lemaradva követi a Sláger és a Danubius. Délután és kora este a Juventus tartja, illetve növeli közönségét. Budapesten a második félévben a Roxy Rádió mutat dinamikus fejlődést.
A Gallup szerint Budapesten a 14-29 évesek körében a Roxy, a Rádió1, a Juventus, a Danubius, a Bridge és a Favorit kedvelt. A Budapesten kívüli helyi rádiók törzsközönségét is ez a korosztály alkotja. A 30-65 évesek körében a Start, a Slágert és a Calypsót mérte a Gallup a legközkedveltebbnek.
M. I.
