MAKROGAZDASÁG

Sietni kell a földosztással – küszöbön a külföldiek

Már egyeztetik a kormány új földértékesítő programjának joganyagát - jelentette ki az agrárminiszter. Gráf József elmondta: a terv véglegesítése előtt egyeztetnek a szakmai szervezetekkel is. Első lépcsőben 50 ezer hektár állami földet kívánnak tartósan bérletbe adni, illetve magángazdáknak eladni. A földvásárláshoz 3,5 százalékos kamatozású hitelt is biztosítanak. A miniszter a gazdák földhöz juttatásának felgyorsítását azzal indokolta, hogy már csak hat év van hátra addig, amíg a külföldiek is vehetnek földet Magyarországon. Ráadásul az EU két év múlva felülvizsgálhatja a 7 éves moratórium jogosságát, s ha úgy dönt, hogy a külföldiek vásárlása nem zavarja a földpiacot, akkor fölmondhatja a tilalmat. (Nszab. 11. old.)

Herta: az utolsó mohikán is feladta

Fizetésképtelenné vált, ezért felszámolják a 17 évig működő Herta Kereskedelmi Kft.-t - tudta meg a Népszabadság. A Murányi és a Keravill után ezzel eltűnik a piacról az utolsó önálló műszakicikk-kereskedő cég, és a terep most már a komoly európai háttérrel rendelkező multiké és hipermarketeké. A nagykereskedő Herta 1993-ban kapcsolódott be a kiskereskedelembe, és fénykorában tíz 600-1500 négyzetméteres boltot működtetett a fővárosi bevásárlóközpontokban, 10,5 milliárdos nettó árbevétele volt, és 260 embernek adott munkát. Virágzása azonban nem sokáig tartott, mert nem bírta a versenyt az úthengerként érkező Electro World, a Média Markt, illetve a hipermarketek áraival, árbevétele 7 milliárdra, alkalmazotti létszáma 70 főre apadt, a közelmúltban visszaállt a nagykereskedelemre, de úgy tűnik, a fennmaradáshoz azonban ez is kevés volt. Az elvérző szakkereskedések sorát egyébként a Murányi-hálózat nyitotta, amely 2002-ben fejezte be a kereskedést, két év múlva pedig a Fotex-csoporthoz tartozó Keravill volt kénytelen lehúzni a redőnyt, és ma már ellene is felszámolás folyik. A magyar cégek ugyanakkor nem tűntek el teljesen a piacról, az Euronics és az Elektropont ugyanis rátalált egy-egy európai beszerzési hálózatra, amellyel a háttérben állni tudja a versenyt a nagy láncokkal szemben. (Nszab., 12. old.)

Nyereség- vagy vagyonadó – vagy mindkettő

Az iparűzési adó 2008-tól biztosan megszűnik, nyereség- vagy vagyontípusú adóvá, esetleg ezek kombinációjává alakul át, és mindenképp az önkormányzatokat illeti majd - mondta a pénzügyminiszter egy tegnapi konferencián. Veres János hangsúlyozta: az iparűzési adót azért nem lehet hamarabb megszüntetni, mert sok település erre alapozva vett fel hiteleket, jövőre viszont 100 százaléka leírható lesz a társasági adó alapjából a mostani 50 helyett. Szakértők szerint egy ingatlanalapú adó bevezetése néhány éven belül teljesen reális lehet, attól azonban óvnak, hogy a mindenkori kormány nyereségadó-félével próbálkozzék, a nyereség ugyanis túl 'puha' kategória ahhoz, hogy biztos és kiszámítható bevételt jelentsen. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) álláspontja szerint az értékalapú ingatlanadó lenne igazán méltányos, erről korábban a szervezet vezetői konzultáltak már a kormányfővel is, de a végleges koncepció elkészítése még távolinak tűnik. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára szerint ebben a kormányzati ciklusban kidolgozott elképzeléssel nem is érdemes számolni. (NG, 2. old., MH, 11. old., NSZ, 5. old.)

Vége a kamatvágásoknak?

A piac gyakorlatilag lezártnak tekinti a kamatvágások sorozatát, és a forint további gyengülésére számít - írja a Napi Gazdaság. Az elemzők év végére 6 százalékos alapkamatot és 248-251 forintos euróárfolyamot várnak. Suppan Gergely, a Takarékbank munkatársa szerint az a meglepő, hogy csütörtökön nem váltott ki pánikreakciót a piacon a magyar költségvetési hiány növekedéséről szóló becslések megjelenése. A szakértő szerint talán azért is tűnik "keserű ébredésnek" a mostani helyzet, mert semmi új információ nem látott napvilágot, mindössze a korábban ismert tényezők váltak egyértelművé, jelesül az, hogy az EU nem fogadja el a kozmetikázásokat". Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője úgy véli, az Eurostat mai állásfoglalása várhatóan technikai jellegű lesz, konkrét számok nem látnak napvilágot a hiány alakulásáról, de a deficit növekedésével lehet számolni, s ennek megfelelően csökkennek a kamatvágási várakozások és a hozamok is. A forint további gyengülése is benne van a levegőben, durva árfolyameséstől viszont nem kell tartani, igaz, visszarendeződésre sincs kilátás. (NG 1., 2. old.)