MAKROGAZDASÁG

Ki a legjobban kereső kereső topmenedzser?

Az amerikai nagyvállalati vezérigazgatók tavaly átlagosan 5,74 millió dollárt kerestek, 30,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - közölte a Corporate Library kormányzati kutatócsoport. A Standard and Poor's Top 500-as listáján szereplő cégek vezetői átlagosan 11,71 millió dolláros jövedelemre tettek szert. A legjobban fizetett menedzser a Yahoo! Inc. vezérigazgatója, Terry Semel, aki 230,6 millió dollárt kasszírozott, főként részvényopciók formájában. William McGuire, a United Health Group Inc. főnöke 124,8 millió, Douglas Berthiaume, a gyógyszerkutatási felszereléseket gyártó Waters Corp. vezetője pedig 109,7 millió dollárhoz jutott a múlt évben. Magyarországon az amerikaihoz hasonló, a tőzsdei kapitalizáció emelkedésétől függő ösztönzési rendszer a Molnál működik. A többi hazai vállalatnál inkább a gazdasági eredményhez kapcsolódik a prémium. A Hewitt tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a kisebb vállalatok felső vezetői átlagosan évi bruttó 10 millió forint körül keresnek, a nagyvállalatoknál 30-40 millió forint az induló összeg. A Magyar Hírlap pénzügyi körökből származó értesülése szerint az egyik legnagyobb menedzseri juttatást a K&H Bank 2003 nyarán lemondott vezérigazgatója, a brókerbotrányban érintett Rejtő E. Tibor kapta, aki állítólag évi 180 millió forintért látta el tisztségét. Ez a jövedelem kimagasló a hazai pénzügyi vezetők körében. (MH okt. 29., 12. old., Nszab. okt. 29., 13. old.)

Futóműüzemet létesít Győrben a Volkswagen

Futóműgyárat létesít Győrben a Volkswagen-csoport leányvállalata, az Auto Vision - írja a Népszabadság. A szintén Volkswagen-érdekeltségű Audi győri logisztikai partnercégének területén bérelt helyen 5 millió eurót fordítanak a beruházásra. Az ötvenfős üzemben jövő év elején indul a termelés, első körben az új, jövő tavasztól gyártott Audi TT-modellhez készítenek futóműveket. Az Audi további bővítéseket is tervez. Martin Winternkorn, a konszern elnöke korábban elmondta: a tavalyi 778 ezer után idén 800 ezer, jövőre pedig több mint egymillió autót kívánnak értékesíteni. A hosszú távú tervek 2015-re már 1,5 millió jármű gyártásával számolnak. A Népszabadság úgy tudja, az anyacég növekedésével bővül a magyarországi kapacitás és termékskála is: a PD TDI-motorok helyett a jövőben a közös nyomócsöves technológiára épülő, három-, négy-, hat- és nyolchengeres dízelmotoroké lesz a főszerep a gyártósorokon. (Nszab. 1., 11. old.)

Extra árcsökkentésről döntött a Mol

Ma reggeltől újabb 3 forinttal csökkentette a benzinek nagykereskedelmi árát a Mol Rt., a 95-ös litere így 265, a 98-asé pedig átlag 275 forint körül lesz a kutaknál. A héten másodszor ment lejjebb az olajtársaság, a mostani mérséklést azonban elemzők szerint nem indokolják a jegyzésárak, azok ugyanis nőttek a világpiacon. Szakértők szerint a döntésnek forgalomösztönző okai lehetnek, régóta csökken ugyanis a benzinek iránti kereslet. (Nszab., 12. old., NSZ, 3. old.)

Évente egy GDP-százalékot bukhatunk az eurócsatlakozás halasztásával

Mostanáig nem igazán esett szó az euró bevezetésének reálszférára gyakorolt hatásairól: a szakpolitikusok eddig csak a makrofeltételek minősítésével foglalkoztak, a gazdaságkutató intézetek, szakmai műhelyek pedig csak elvétve készítettek erről tanulmányt. A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint a tartós hasznok évente a GDP 0,3-1 százalékával haladják meg a tartós költségeket, vagyis a közös valuta bevezetésének minden újabb évvel történő elhalasztása ekkora veszteséget jelent Magyarországnak. Az eurózónába való belépéskor számolni kell a burkolt áremelés veszélyével is, amire több, elsősorban déli országban volt példa. Gazdaságkutatók szinte biztosak benne, hogy a váltás után a kereskedők 10-20 eurócenttel felfelé kerekítik majd áraikat, ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy az áremelkedés hatása nem lesz annyira erős, mint Nyugat-Európában az euró bevezetésekor. (NG 1., 3. old.)