MAKROGAZDASÁG

Emberölésnek is számíthat a madártetem eltüntetése

Ha Magyarországon is kitör a madárinfluenza-járvány, és valaki a fertőzött madártetemektől közterületen válik meg, az ellen a rendőrség kezd nyomozni, és vonja felelősségre - írja a Magyar Hírlap. A lap szerint rendőrségi eljárást vonhat maga után az, ha valaki elmulasztja bejelenteni szárnyasai elhullását, vagy maga próbálja eltüntetni a nyomokat. Ha kiderül, hogy olyan tetemtől szabadult meg valaki, ami az emberre is veszélyes madárinfluenza-vírussal volt fertőzött, közveszély okozása címen indulhat ellene eljárás akkor is, ha további fertőzés nem történt. Ha viszont emberi megbetegedés lenne a felelőtlen cselekmény következménye, akár emberölés kísérlete, vagy súlyos testi sértés miatt vonhatják felelősségre az illetőt.(MH 5. old.)

Széchenyi-kártya: mi lesz a kamattámogatással?

Az eddigi 10 millióról 15 millió forintra emelkedik a Széchenyi-kártyával felvehető hitel kerete - jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. A programot 2002-ben hirdették meg legfeljebb egymilliós hitelkerettel, majd a legmagasabb kölcsönösszeg emelése után évi 10 ezer fölé nőtt az igénylők száma. Jelenleg 40 ezer kártya van forgalomban, ennek harmadát a kereskedők birtokolják. Posch Péter, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke szerint üdvözlendő a hitelkeret emelkedése, de ez nem oldja meg a kereskedelem komplex problémáit. Kijelentette: 'Az állam inkább dolgozzon, mérjen egyenlő mércével, s ne tegyen különbséget aszerint, hogy vannak gonosz multik és jó kicsik.' A Világgazdaság azt írta, hogy a kormány megszüntetné a Széchenyi-kártya kamattámogatását, és ehelyett árfolyamgarancia-rendszert vezetne be. Ez ugyanis nem a költségvetést terheli, hanem az MFB-nél jelentkezik. A Magyar Nemzet értesülései szerint az egyik felmerült változat szerint a kamattámogatás az 5 millió és 10 millió forintos hitelkeretű kártyák esetében szűnne meg. A támogatás eltörlésével vagy szigorításával nem csak az ügyfelek járnának rosszul, hanem a bankok is, mivel a kamat emelkedése miatt csökkenhet a felhasználók száma. (MN nov. 5., 13. old., Nszab. nov. 7., 11. old., MH nov. 7., 11. old.)

"Áfás" lesz az idei karácsony

Az idei karácsonyi vásárok a bronz-, ezüst- és aranyvasárnapi akciók mellett az áfacsökkentés jegyében telnek majd - írja a Magyar Hírlap. Több számítástechnikai cég arra számít, hogy a januártól esedékes áfacsökkentés miatt többen jövőre halasztják a nagy értékű termékek megvásárlását. Egy középkategóriás, nettó 250 ezer forintos laptop esetében például 12 500 forintot lehet spórolni az áfán. Ugyanakkor – mint azt a NAPI Gazdaság már korábban megírta – több áruházlánc akciót indított, hogy elejét vegye a decemberi forgalom visszaesésének. A Media Markt kampányba kezdett, melynek szlogenje szerint ők már novemberben 'csökkentik az áfát'. Az akció bizonyos termékekre vonatkozik. Hasonló lépésre készül a Tesco is, de Danks Emese szóvivő nem közölt erről részleteket. Az áfacsökkentési marketingtechnikát jellemzően a multinacionális hálózatok alkalmazzák majd, a kisebb cégek vélhetően a szokásos kedvezményekkel élnek majd az ünnepek előtti időszakban. A Népszabadság arról számol be, hogy a Tesco mellett a Spar is hamarosan követheti a Media Markt példáját, viszont az Auchan, az OBI, a Praktiker és az Ikea egyelőre kivár. A Magyar Hírlap körkérdéséből kiderül, hogy a legtöbb szektorban az éles verseny miatt jelentkezik majd az árakban az áfacsökkentés hatása. Elsősorban a tartós fogyasztási cikkek piacán várható az árak mérséklése, így a számítástechnikai, a távközlési és a bútorpiacon, míg a ruházati termékek esetében a kifutó, alacsony árú tömegcikkek lehetnek olcsóbbak, míg a márkás, drága modellek árcédulájára aligha kerül a mostaninál kisebb összeg. (MH nov. 5., 10. old., MN nov. 5., 13. old., Nszab. nov. 7., 11. old.)

Magyarország a térség legnagyobb befektetője

Év végére eléri a 6 milliárd eurót, öt éven belül pedig meghaladhatja a 10-12 milliárdot is a térségben befektetett magyar tőke - derül ki a Világgazdasági Kutatóintézet számításaiból. A gazdasági tárca adatai alapján a magyar vállalatok csak tavaly 4,3 milliárd eurót pumpáltak a régióba. Ugyanitt az ENSZ közgazdasági szervezetének kimutatása szerint a cseh cégek 3 milliárd, a lengyelek 2,5, a szlovénok pedig 2,2 milliárd eurós érdekeltséggel rendelkeznek. (MH, 10. old.)