Mostanáig nem igazán esett szó az euró bevezetésének reálszférára gyakorolt hatásairól: a szakpolitikusok eddig csak a makrofeltételek minősítésével foglalkoztak, a gazdaságkutató intézetek, szakmai műhelyek pedig csak elvétve készítettek erről tanulmányt. A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint a tartós hasznok évente a GDP 0,3-1 százalékával haladják meg a tartós költségeket, vagyis a közös valuta bevezetésének minden újabb évvel történő elhalasztása ekkora veszteséget jelent Magyarországnak. Az eurózónába való belépéskor számolni kell a burkolt áremelés veszélyével is, amire több, elsősorban déli országban volt példa. Gazdaságkutatók szinte biztosak benne, hogy a váltás után a kereskedők 10-20 eurócenttel felfelé kerekítik majd áraikat, ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy az áremelkedés hatása nem lesz annyira erős, mint Nyugat-Európában az euró bevezetésekor. (NG 1., 3. old.)
