MAKROGAZDASÁG

Agrárdotáció-kérelmek Brüsszelben

Nyár végéig Magyarország összesen 108 nemzeti agrártámogatási jogcímet jelentett be az EU-nak, amelyeket legkésőbb 2006 végéig fenn szeretne tartani - tudta meg a Világgazdaság. Az FVM minden olyan dotációt közölt, amely idén hatályban van és amelyet az elmúlt években alkalmaztak. A bejelentés része a Bábolna Rt.-nek adott kamattámogatások és költségvetési garanciák sora, amelyet mint nemzeti dotációt fogadtatna el Brüsszellel az agrártárca. Egyes hazai vállalkozások tavasszal panaszt tettek az EU-nál a Bábolna támogatása miatt, mivel szerintük a vállalat rendszeres kisegítése sérti a piaci verseny elveit. (VG 1., 4. old.)

Útpénztárat hozna létre a gazdasági tárca

Útpénztárat hozna létre a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének finanszírozására a gazdasági tárca. A kassza a minisztérium javaslata szerint automatikusan táplálná az építkezéseket. Azt, hogy miből töltenék fel, egyelőre nem tudni, de vélhetően az autósoktól befolyt adókat csoportosítanák ide. A tárca emellett a magántőke bevonását is javasolja az útépítésekbe, és ehhez a PPP-technika (az állam és a magántőke együttműködése) bátrabb használatát ajánlja. A GKM-nek a kormányprogramhoz benyújtott javaslatában szerepel az is, hogy a jelenlegi 50 millió euró helyett már a 10 millió eurónál nagyobb volumenű beruházásokat is támogatni kellene, hogy magunkhoz vonzzuk az uniós csatlakozás óta komolyan érdeklődő külföldi cégeket. A tárca a munkaerő-mobilitás növelése mellett kiemelt szerepet szán a lakáspolitikának is, és azt javasolja, hogy az állam ne csak a lakásvásárlást, és -építést, hanem a bérlakásépítést és a meglévő lakások bérbeadását is ösztönözze, de ne szociális, hanem piaci alapú konstrukciókban. (MH 1., 9. old.)

Végnapjait éli az erős forint?

A forint elérte azt a pontot, ahonnan már nem tud tovább erősödni, és hamarosan gyengülni fog - mondják a Magyar Hírlap által megkérdezett elemzők, akik úgy látják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben - a tőkepiacok ellen indított kormányhadjárat és magas költségvetési hiány mellett - a magyar fizetőeszköz erősödése irreálisnak tűnik. Bár a jelenlegi 11 százalékos jegybanki alapkamat mellett még igencsak megéri magyar állampapírt venni, a külföldi befektetők is óvatosabbá válnak, és egyre rövidebb időre kötik le milliárdjaikat, azaz most már inkább a hozamkülönbözetre játszanak - figyelmeztetnek az elemzők. (MH 9. old.)

Elmaradt az uniós árrobbanás

Csak néhány termék esetében hozott érdemi árváltozást Magyarország uniós csatlakozása: van, ami drágult, de akad olyan áru is, amely olcsóbb lett - derül ki a Világgazdaság elemzéséből. A cukor ára 18, a sertéshúsé pedig 25 százalékkal emelkedett, de ez utóbbi - Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára szerint - nem egyszerűen az EU-csatlakozás miatt. A hazai felvásárlási árak ugyanis előbb-utóbb mindenképpen elérték volna a nyugat-európai szintet. Összességében az élelmiszerárak nem változtak májushoz képest, a szolgáltatások díjai pedig 2 százalékkal emelkedtek. Érezhetően csökkent viszont a tej és a tejtermékek, illetve a liszt ára, olcsóbbak lettek a ruházati termékek és a tartós fogyasztási cikkek is, igaz, ez utóbbiak esetében az erős forint is szerepet játszhatott ebben. (VG 3. old.)