MAKROGAZDASÁG

Büdzsé 2005: nyer az egészségügy, veszít a honvédelem

Négy órányi tanácskozás alatt mindössze 34 milliárd forint sorsáról döntött tegnapi rendkívüli ülésén a kormány - értesült a Népszava kormányzati forrásokból. A lap szerint a döntések első számú nyertesei azok a munkahelyteremtő programok, amelyeket a Nagy Sándor vezette Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal javasolt. Ezek elsősorban a kisvállalkozásoknak adnak adó- és járulékkedvezményt azért, hogy újabb alkalmazottakat, tartós munkanélkülieket vegyenek fel. A jövő évi költségvetés nyertesei közé tartozik az egészségügy, hiszen lesz pénz a sürgősségi ellátás korszerűsítésére és a mentőcsere-programra is. Draskovics Tibor pénzügyminiszter tartja korábbi ígéretét, az eredetileg tervezett ütemben épülhetnek jövőre és 2006-ban is az autópályák. A nagy vesztesek közé tartozik a Honvédelmi Minisztérium. Juhász Ferenc tárcavezetőnek ugyanis szembe kell néznie azzal, hogy bár a NATO-ajánlat szerint 2005-ben már a GDP 1,71 százalékát elérő összegből kellene gazdálkodnia, a honvédelemre arányaiban még az ideinél is kevesebb, várhatóan a GDP 1,24 százalékát kitevő összeg jut. Noha a kormánytagok tegnap harmadjára tárgyaltak a 2005-ös költségvetésről, mintegy 30-40 milliárd forint sorsáról még mindig nem döntöttek. Ez a jövő pénteken esedékes, míg a honvédelmi, egészségügyi és a közigazgatási reform jövő pénteken, egy újabb rendkívüli ülésen kerül a kormány elé.(NSZ 3. old.)

Visszaeshetnek az autóeladások

A kormány holnap dönt a regisztrációs adó módosítását érintő előterjesztésről. Az elképzelések szerint januártól 7-8 százalékkal emelik a regisztrációs adót, amelyet áfakötelessé is tesznek a kereskedők számára, továbbá hatályát kiterjesztik a motorkerékpárokra is. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete szerint legalább az adóemelés mértékével drágulhatnak az autók és a motorok, az új járművek értékesítése pedig minimum 5 százalékkal esik vissza. (A szakma idén 210 ezres eladással számol.) Győző Gábor, a szervezet főtitkára rámutatott: az adó miatt csökken a kereskedők árrése, és egyre fontosabb bevételi forrást jelent számukra a szervizelés és az alkatrészforgalom. Nem érthető viszont a motorkerékpárok bevonása az adózói körbe, mert ebből legfeljebb néhány százmillió forintos bevételhez juthat a költségvetés, de megtörik a szektor dinamikus növekedése. A Yamaha Motor Hungária és a Harley-Davidson Budapest bízik abban, hogy jövőre tovább növeli értékesítéseit. Azért is meglepő a tervezett szigorítás, mert közben az Európai Bizottság az adónem eltörlését, illetve enyhítését fontolgatja.(NG 3. old., MH 10-11. old.)

Megállt a versenyképesség romlása

A Financial Times szerint hazánkban az egy termékegységre jutó bérköltség csökkenésnek indult az idei első negyedévben, így megállt a több éve tartó béralapú versenyképesség-romlás. Ez egyrészt a bérdinamika visszafogásával, másrészt pedig az ipari termelés beindulásával magyarázható. A felmérés szerint a régióban már nem Lengyelországban a legmagasabbak a bérek, mert Csehország átvette a vezető szerepet, őt követi holtversenyben Szlovákia és Magyarország. A korábbi magas lengyel bérköltséget nem támasztotta alá a termelékenység. Utóbbiban hazánk 20 százalékkal jobb eredményeket mutat fel, mint Lengyelország.(VG 4. old.

Késik az eho-csökkentés, emelkedik a minimálbér

Nem januártól, hanem csak novembertől csökken 1200 forinttal a jelenleg havi 3450 forintos egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke - jelentette be a kormány az OÉT tegnapi ülésén. Draskovics Tibor pénzügyminiszter elmondta: az adócsökkentési javaslatok mellett nem tarthatja ezt a vállalást a költségvetés. A munkáltatók terhei ugyanakkor 7-8 milliárd forinttal csökkenhetnek, miután a kormány 2005-től 9 hónapra vagy egy évre elengedi a pályakezdők, a gyesről és gyedről visszatérők, illetve az 50 éven felüli munkanélküliek után fizetendő tb-terhek felét. A munkaadók szűkmarkúnak minősítették az ajánlatot, hiszen megmarad a magas áfakulcs és tb-terhelés. A kormány 4,5 százalékos bruttó béremelést javasol 2005-re, ami 4,5 százalékos infláció és átlagosan 2 százalékos adócsökkentés mellett 2 százalékos reálbérnövekedést jelent. A szakszervezetek viszont 4 százalékos reálbéremelést sürgetnek. A munkaadók 55 600, a kormány 57-58 ezer, a munkavállalók 63 ezer forintra emelnék jövőre a minimálbért. A Napi Gazdaság számításai szerint az adózók számára átlagosan 20 ezer forintos veszteséget jelent az, hogy jövőre 100 ezer forintban szabnák meg az igénybe vehető adókedvezmény összegét. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az új adótábla megalkotásakor arra törekedtek, hogy az szja-rendszer méltányosabb és igazságosabb legyen. A lap szerint a jövő évi költségvetési mozgásteret a kormány úgy kívánja létrehozni, hogy kiszáll a sztrádaépítésekből, és azokat a jövőben PPP-modell szerint, magántőke segítségével fogja megvalósítani.(NG 1., 3. old., MH 1., 9. old., NSZ 1., 4. old., Nszab. 7. old., VG 1., 5. old.)