– Mikor és milyen céllal alakult a Pannoncont Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft.?
– Az Intercontainer (IC) Basel 40 százalékos és a két magyar vasúttársaság, a Magyar Államvasutak (MÁV) és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) összesen 60 százalékos részesedéssel 1992-ben alapította meg a Pannoncont Kft.-t. Az alapítással a tulajdonosok célja az volt, hogy Záhonyban helyi szervezéssel biztosítsa a Szovjetunióból Nyugat-Európába irányuló jelentős transzszibériai tranzitforgalom zökkenőmentességét, a lebonyolítás nagyobb hatékonyságát.
A küldemények a Távol-Keletről Záhonyon át kerültek tovább Bécs irányába, akkoriban ott történt az európai elosztás. Cégünk 2003-ig – folyamatosan két számjegyű növekedést produkálva – 60 százalékos piaci részesedést ért el a maga 104 ezer TEU-s (húszlábas konténeregység) éves forgalmával.
– Melyek a társaság frekventált területei?
– A Szovjetunió szétesésével a FÁK-ba irányuló forgalom a kilencvenes évek végére gyakorlatilag nullára csökkent a kezdetekben évi 20 ezer TEU-ról. Ezt követően sem mondtunk azonban le a FÁK területére történő szállítás lebonyolításának lehetőségéről. Mára havi rendszerességgel mintegy 300 konténeres forgalomról adhatunk számot, ennek mintegy 70 százaléka kimenő küldemény, 30 százalék pedig import. Kifelé ebbe az irányba elsősorban hazánk kedvező geopolitikai elhelyezkedése miatt a tranzitküldeményeknél tudunk hathatósan közreműködni. Az észak-olaszországi, svájci, dél-németországi, osztrák, horvát és szlovén áruknak az úgynevezett európai ötös helsinki folyosóhoz tartozó forgalmát bonyolítjuk. A transzszibériai forgalom csökkenésével egyidejűleg más irányba történő szállítások forgalmát növeltük, a legfontosabbak az észak-németországi kikötők, az Adriánál a koperi kikötő, de megoldott a továbbítás Rotterdam felé is.
– Van-e a Pannoncont által meghódítani kívánt újabb célterület?
– Jelenleg három olyan projektünk van, ahol van már forgalom, de még csak igény szerint állnak rendelkezésre vonataink. Itt az a cél, hogy hosszú távon napi rendszerességgel tudjunk irányvonatokat indítani. Az irányvonatok Adria irányába Triesztet és Rijekát, Románia felé pedig Constantát kötik össze a BILK-kel, Magyarország legnagyobb kombinált fuvarozási termináljával.
– Mi a Pannoncont előnye a piac többi szereplőjével szemben?
– Anyacégünk, az IC Interfrigo Basel rendelkezik Európában egyedül úgynevezett fordítókorongokkal, melyekkel a különböző irányokba feladott, egy tagban továbbított küldeményeket Sopronban a feladás irányának megfelelően szétválasztják. Így például a BILK-en feladott konténereket Sopronban aszerint válogatják szét és teszik a megfelelő irányvonatokra, hogy azok most Rotterdam felé fognak menni vagy éppen Hamburgba. Onnan is jönnek küldemények, amelyek például Sopron környékére, Budapest vagy a Balkán környékére irányulnak. Ez a tevékenység nemcsak vasút-technikailag, hanem a terminálokon az egyes konténerek mozgatásával termináltechnológiailag is növeli a költséghatékonyságot. A hazai piacon egyedül a Pannoncont rendelkezik igazi irányvonatokkal, amelyek a két állomás közötti forgalomban igény szerint megjelenő küldeményeket továbbítják és rendezik egy vonatba.
– Melyek a jövőre vonatkozó legfontosabb elképzelések, célok?
– A magyar export-import forgalomban megszerzett jelentős szerepünk megőrzése. Az említett új célterületek meghódításán kívül a legfontosabb céljaink közé tartozik a transzszibériai forgalom növelése, a kínai áruk kontinentális forgalmának még jobb megszervezése, az úgynevezett selyemút újraélesztése. Az anyacég döntése nyomán 2003 végétől egyes tevékenységi körök már nem a Pannonconthoz tartoznak – így például a BILK-en történő forgalom helyi bonyolítása, ahol az egyik legnagyobb partner a Pannoncont mint megbízó, de a feladatokat nem a mi embereink végzik. A BILK-en való megjelenésről nem mondtunk le.
Berencsi Sándor