Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyértelmű volt az a költségvetés bevételeit érintő intézkedés, hogy a Magyarországra importált termékek értéke szerinti általános forgalmi adót (áfa) itthon fizessék meg, s ne úgy kerüljenek az országba, mint más európai uniós belföldi áru vagy szolgáltatás. A július elsejétől hatályba lépő új szabályok elvileg az áfafizetés javítása, a költségvetési bevételek eddiginél kiszámíthatóbbá tétele érdekében születtek, ám lehet negatív hatásuk is. Az importőr cégek likviditása az egy hónapra eső átlagos importérték negyedével romlik, ennek elkerülése érdekében az érintett társaságok mindent megtesznek eddig elért pozíciójuk megtartásáért, illetve a visszaesés csökkentéséért – tudtuk meg Doór Zoltántól, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnökétől. Véleménye szerint egyelőre nincs megbízható becslés arra vonatkozóan, hogy a rendeletmódosítás ténylegesen hogyan hat a költségvetés bevételeire.
Az MLE-elnök szerint az uniós csatlakozást követő nyolc hónapban összesen mintegy 400 milliárd forint áfa „veszett el” a költségvetési befizetéshez vezető úton, melynek fő magyarázata, hogy a tagállamok között megszűnt az import. Ennek orvoslására született meg a júliustól esedékes, az importáfa kivetéséről szóló rendelet. Akkortól az importáfát a vámhatóság által hozott határozat alapján a vámtartozás részeként kell megfizetniük, amit a következő bevallási időszakban lehet visszaigényelni, ha a feltételek fennállnak.
A jelenlegi gyakorlat szerint maga az ügyfél vagy az általa megbízott logisztikai szolgáltató végzi a vámkezelési eljárást, majd miután a vámot megfizették és az áfát elszámolták – jogosultság esetén –, a cég az esedékes elszámolásaiban a beszerzéseit terhelő áfát levonhatja, tehát az ügylet konkrét pénzmozgást nem igényelt. A rendeletmódosítással azonban nagy valószínűséggel romlik az érintett cégek fizetőképessége, ez pedig a társaságok közötti elszámolási konfliktusokhoz vezethet. Ugyancsak vita tárgyát képezheti majd a cégek és a vámhatóság között a származás igazolása. Mindez fölösleges idő- és energiaveszteséggel jár, holott a logisztikai piacra befektetők többsége hosszabb távon számolt és számol a beruházások megvalósításánál, ezért nem tanácsos alaposan végig nem gondolt rendelkezésekkel elbizonytalanítani őket – véli Doór. Az utóbbi öt évben több mint 100 milliárd forint értékű zöldmezős beruházás keretében hoztak létre logisztikai központokat, illetve meglévő bázisok fejlesztéseit hajtották végre.
