– Miért van a logisztikának jó esélye arra, hogy a 2007 és 2013 között futó második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT2) egyik kiemelt területe legyen?
– Az MLBKT kezdeményezte, hogy a logisztika legyen az NFT2 egyik fókuszpontja. Két fontos oka is van annak, hogy a logisztikára a gazdaság egyik hajtóerejeként lehet hosszú távon számítani. Az egyik az, hogy magában a logisztikai tevékenységben jelentős előnyök rejlenek: ahogy a kilencvenes évek az informatika évtizede volt, a mostani a logisztikáé lesz. A kereskedelem adatai azt mutatják, hogy hatalmas fejlődés van ezen a téren, a műszaki újdonságok pedig – mint a rádiófrekvenciás azonosító rendszer és az óriástankerek – lehetővé teszik a megnövekedett igények hatékony kiszolgálását. A második ok pedig az, hogy a logisztika fejlesztése tovagyűrűző hatású, az elért eredmények nemcsak ezen a területen mutatkoznak majd meg, hanem az összes társszektorra, sőt az egész gazdaságra hatnak.
– Magyarországnak van rá reális esélye, hogy az unió egyik logisztikai központjává váljon?
– Magyarország a földrajzi adottságainak és a gazdasági struktúrájának köszönhetően képes ellátni Kelet-Közép-Európában a logisztikai központ szerepét. Négy transzeurópai folyosó megy át az ország területén, ezek illeszkednek az M1-es, M5-ös és M3-as autópályákra, valamint a Duna vonalára. Több olyan áruáramlási útvonal is van, amely nem tudja elkerülni hazánkat; ilyen a Közel-Kelet és az Oroszország felé irányuló. Ezek már most is jelentős forgalmat jelentenek, a jövőben azonban még nagyobb volumenre lehet számítani. Az EU kereskedelme a Közel-Kelettel rohamosan fejlődik, az orosz infrastruktúra kifejlesztése után pedig az is elképzelhető, hogy a Kínával való kereskedés egy részét olcsóbb lesz vonattal megoldani.
– Hogyan lehet elérni azt, hogy mindez a forgalom ne csak átmenjen Magyarországon, hanem komolyabb haszon is maradjon?
– Ez lesz a következő lépés a nulladik, az infrastruktúra megfelelő fejlesztése után. Ahhoz, hogy ne csak helyszínt biztosítsunk a raktározásra és a rakodásra, olyan komplex szolgáltatásnyújtási rendszert kell kialakítani, amellyel ki lehet szolgálni a megálló forgalmat. Ebbe nagyon sok dolog beletartozik: létre lehet hozni Magyarországon a műholdas követőrendszerek bázisát, szervizeket, amelyekkel el lehet érni, hogy itt vizsgálják meg a szállítóeszközök műszaki állapotát és itt javítsák meg őket, de ugyanígy ide tartozik a vendéglátás is. A szolgáltatásokat már nem az államnak kell megoldania – az alapvető feltételeket, mint az infrastruktúra fejlesztése az állam és az önkormányzatok megteremtik, de a többi feladat már a vállalati szférára vár.
– Vannak versenytársaink a vezető kelet-közép-európai logisztikai központ szerep elnyerésében?
– Igen, a kelet felé tartó kereskedelemben például Szlovákia lehet a versenytársunk. Mint ismeretes, Ukrajnában és Oroszországban nagyobb a sínek nyomtávja, mint Európa többi országában. Magyarországon Záhonyban át lehet rakodni, de ugyanígy Szlovákiában is van erre lehetőség. Szlovákia jelenleg versenyelőnnyel rendelkezik hozzánk képest a vám területén. Az unióban csak egy helyen kell vámolni, és jelenleg a kelet felől érkező áruk számára Szlovákia a legkedvezőbb helyszín, mivel a régióban ott a legkisebb az áfa, de ennek nem kell szükségszerűen így lennie a jövőben is.
A versenytársakkal szembeni előny megszerzése azon is múlik, mennyire hamar ismerjük fel, hogy nagy lehetőségek rejlenek a logisztikában, és milyen ütemben tudnak haladni a fejlesztések. Az NFT2 2013-ig tart, véleményem szerint ennek a hét évnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy Magyarország behozza az infrastrukturális lemaradását.
– Milyen ütemben halad a koncepció részletes kidolgozása?
– Jelenleg a szaktárcákkal és a régiókkal egyeztetünk. Az MLBKT az előtanulmányát a régiók egy-egy központi városában ismerteti és vitatja meg. Kecskeméten, Budapesten és Nyíregyházán már lezajlottak a rendezvények, a következő hetekben kerül sorra Miskolc, Dunaújváros, Pécs és Győr. A fejlesztésekben nagy szerepet kapnak a régiók, és sokat is profitálnak majd a fejlődésből. A Dél- és Észak-Alföld, valamint Észak-Magyarország – amelyek ma a legelmaradottabb régiók hazánkban – mind olyan területek, amelyeket jelentősen érint majd a logisztikai hálózat fejlesztése, így számítani lehet arra, hogy a regionális fejlettségbeli különbségek csökkenésével járnak a fejlesztések. Az egyeztetések után június végére készül el a következő, részletesebb koncepció.
Bodolóczki Linda