Szakemberek szerint míg napjainkban a vidéki nagyvárosokban épülő legtöbb lakóparkra, lakókertre továbbra is a 2000-től országosan elterjedt tömeglakóparki stílus- és formajegyek a jellemzők, a fővárosban új lakóparki trend van kialakulóban. Ez azt jelenti, hogy például Debrecenben, Nyíregyházán vagy a Dunántúl egyes nagyvárosaiban épülő, lakóparknak nevezett projektekben többnyire hiányoznak – vagy csak részben vannak jelen – a klasszikus lakóparki jegyek. Vagyis a fejlesztők – a biztos értékesíthetőség érdekében – jócskán visszavesznek a szolgáltatásokból, nem egy esetben sajnos a minőségből is.
Például oly módon, hogy a hagyományos lakóparkokra jellemző szellős, nagy parkosított kert méretét jelentősen csökkentik, vagy az adott területet jóval nagyobb lakóépületekkel, sűrűbben, magasabb lakásszámmal építik be, olcsóbb anyagokat, gépészeti rendszereket használnak, és „szolid” kellékekkel szerelik fel a megszokott séma szerinti belsőt. A legtöbb esetben az is természetes, hogy nincs a lakóparkban, lakókertben zárt kerítés, éjjel-nappali őrzés, nem is szólva a közös szaunáról, uszodáról vagy egyéb, a közös együttlétre alkalmas létesítményről. Így ugyan már a legtöbb hasonló fejlesztésre nem illik rá a lakópark elnevezés, azonban ez – pláne ha még egy hangzatos „keresztnevet” is kap – jobban cseng a sima társasházegyüttesnél vagy sorháznál, és persze a lakás-négyzetméterár is jóval olcsóbban kihozható. Ez pedig a fizetőképes kereslet szűkülése miatt dötő szemponttá vált.
Ezt Korda Péter, az OTP Ingatlan Rt. ügyvezető igazgatója is megerősíti. Mint mondja: cége korábban a fővárosban és több vidéki nagyvárosban megvalósított hasonló fejlesztéseket, egy-két éve azonban leálltak a lakópark-beruházással. Az ok kézenfekvő: sem a lakásminőségből, sem a klasszikus lakóparki szolgáltatásokból nem akartak alábbadni, hiszen akkor már csak tartalom nélküli címke marad a lakóparki elnevezés. A magas minőséget képviselő és ezért természetesen magasabb árú lakóparki ingatlanok iránti fizetőképes vásárlói igény azonban – tapasztalataik szerint – vidéken egy-két éve jelentősen visszaesett, így ma már inkább a szélesebb vevőkör számára elérhető társasházi lakásokat építenek.
Néhány vidéki nagyváros (például Sopron) persze kivételt képez, hiszen Guzmits Mária, az Interestate igazgatója azt tapasztalja: az itt épülő lakókerti lakásaik iránt van vevői érdeklődés. Igaz, a lakások méretét – éppen a vásárlói igény miatt – lecsökkentették 35-40-50 négyzetméteres alapterületekre, de a minőségből és az eredetileg tervezett szolgáltatásokból nem engednek. Így marad az egyedi fűtésű lakásokkal kialakított, kerítéssel zárt lakókertben a sok zöldfelület, a biztonságos gyermekhomokozó, a közös grillező. Természetesen a főváros szintén kivételt jelent, sőt élen jár a megépülő lakóparkok számában. A kereslet – bár az új lakások itt is hosszabb idő alatt találnak gazdára – töretlennek látszik, ami a forgalmazók szerint csak a jó helyen lévő, minden szempontból jó minőségű és az értékkel megfelelő arányban álló négyzetméterárú lakóingatlanokra igaz. Az itteni lakóparkpiac jellemzője, hogy az elmúlt egy-két évben felerősödött egy olyan vásárlói igény, amelyet már nem elégít ki a tömegigényt megtestesítő, „szűkre szabott” lakóparki, lakókerti forma. Ezen igényt képviselő vásárlói réteg számára a kényelem és biztonság mellett – a lakóparki lakás szemrevételezésekor – ismét fontos szempont lett a kedvező fekvés, a csend, a tiszta levegő, a nagy zöldfelületek megléte, valamint a korszerű szolgáltatások igénybe vehetősége, a munkahely, a városközpontok kulturális és egyéb szolgáltatást nyújtó belső magjainak gyors, könnyű elérhetősége, a lakóépület építészeti megformálása, a lakásbelső egyedi, minőségi kialakítása, és nem utolsósorban a lakóparki közösség élménye. Szívesen veszik azt is, ha a lakóparkot olyan neves építész tervezi, aki már otthagyta kézjegyét több jelentős épületen. Ez a tehetős hazai vevőréteg mindezért hajlandó áldozni, vagyis családja leendő új otthonáért magasabb árat fizetni.
Természetesen a profit mellett a szakmai minőségre is törekvő lakóparkfejlesztők ezt örömmel veszik figyelembe, aminek eredményeként a főváros számos helyén indultak el hasonló, kiemelten magas igénnyel tervezett lakóparki fejlesztések. Közülük kiemelkedik a III. és a XI. kerület, de Zugló is helyet ad hasonló beruházásnak.
