Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hétfő este érhette el a vörösiszap-áramlat a Duna romániai szakaszát, de a szennyezés annyira felhígult, hogy a mérgező anyagok koncentrációja nem haladta meg a megengedett határértéket - tájékoztatta a Napi Gazdaságot a bukaresti székhelyű országos vízgazdálkodási hivatal (ANAR) igazgatója, Dávid Csaba. Baziasnál - ahol a Duna átlépi a román határt - a folyó vízhozama meghaladja a 6200 köbmétert másodpercenként, tovább hígítva a szennyezést. Ha újabb katasztrófa nem történik, a kiszabadult iszap Romániában nem jelent veszélyt - tette hozzá Dávid.
A román környezetvédelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján határozott álláspontot ígért; Borbély László szerint a magyarországi hatóságok felelőssége, hogy a katasztrófát okozó vállalat ne tűnjön el. Eközben a helyi sajtóban egymást követik az olyan nyilatkozatok, amelyek a kártérítési procedúra elindítását sürgetik. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei képviselője, Horea Uioreanu válságbizottság felállítását kezdeményezte, amely megállapítaná, hogy "a magyar hatóságoknak mekkora kártérítést kell fizetni Romániának az okozott károkért".
Az ajkai gátszakadást több központi lap a 2000. évi ciánkatasztrófához hasonlítja, állítva: azért az ökológiai katasztrófáért Románia 120 millió eurós kártérítést fizetett Magyarországnak. Borbély Lászlót és Dávid Csabát azzal is megvádolták, hogy magyarok lévén összejátszanak a budapesti hatóságokkal és valótlan adatokat közölnek. A verespataki zagytározó átszakadásakor 2000-ben mintegy százezer köbméter mérgező anyag került a Tiszába, súlyosan károsítva a folyó élővilágát, emiatt Magyarország 29 milliárd forintnyi kártérítést követelt, de az Aurul bányavállalat, illetve Transgold nevű utódja felszámolása után egyetlen forintot sem kapott.
