Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három plusz egy új uniós intézmény sorsáról dönt ma az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin), nem egészen egy évvel azután, hogy az Európai Bizottság (EB) ismertette a létrehozásukról szóló törvényjavaslatát (Napi, 2009. szeptember 29.). Az uniós bürokráciában az egy év nem számít túl hosszú időnek - a folyamatokat az is gyorsíthatta, hogy ezen intézményeket jórészt az újabb válságok kivédése érdekében hozzák létre. A 2007-2008-as pénzügyi és hitelválság egyik okának ugyanis az egyes országok pénzügyi felügyeletének lazaságát, illetve együttműködésük hiányát tartották, ezért kértek fel az EU illetékesei egy szakértői bizottságot - Jacques de Larosiere volt francia jegybankelnök vezetésével -, hogy dolgozzák ki egy átfogó uniós felügyelet kereteit. A Larosiere-bizottság tavaly februárra készítette el ajánlásait, az egyes országok, az EB, illetve az Európai Parlament (EP) vitáiban kialakult szabályozást végül a múlt héten fogadták el (Napi, 2010. szeptember 3-4.). Ha az Ecofin ma áldását adja rá, az EP első őszi ülésszakán kerülhet a plénum elé (szeptember 20-23. között) és akár januártól működhet a rendszer.
Az elemek egy ideje már ismertek. Lesz három európai pénzügyi felügyelet (ESA), ezek közül az Európai Banki Hatóság (EBA) égisze alá a bankok, az Európai Értékpapír és Piacügyi Hatósághoz (ESMA) a tőzsdei tevékenység, az Európai Biztosítói és Nyugdíjpénztári Hatósághoz (EIOPA) pedig a biztosítók, illetve a munkáltatói nyugdíjkasszák tartoznak majd - úgy, hogy azok mindennapi tevékenységét továbbra is az egyes országok hatóságai ellenőrzik. A hatóságok igazgatósága a nemzeti hatóságok vezetőiből áll majd. Emellett feláll az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRB), amelytől azt várják el, hogy mielőbb figyelmeztessen a makrogazdasági kockázatokra, például pénzpiaci válság vagy ingatlanbuborék kialakulására.
Lesz irányítótornyunk és a kockázatok meghatározására alkalmas radarunk - foglalta össze a megállapodást tető alá hozó Michel Barnier, az EB belső piaci ügyekért felelős biztosa, nem ejtve szót arról, mekkora vitákban jutottak el idáig. A részletkérdésekbe burkolt konfliktusok lényege az volt, hogy az új rendszer miként érinti az egyes országok szuverenitását, de azon aggályokon is túl kellett jutni, hogy az új rendszer csak díszítő jellegű változásokat hoz, ha az új, 40-60 fővel felálló hatóságok nem kapnak megfelelő "fogakat".
Három területen már biztosan beleszólhatnak az új szervezetek az egyes országok felügyeleti szerveinek munkájába - foglalta össze az euractiv. Az első esetben az ESA-k először figyelmeztetik majd a nemzeti hatóságokat, de végül közvetlenül is utasíthatják őket a jogsértés megszüntetésére (egyelőre nem tudni, milyen szankciók terhe mellett). A másodikban kötelező lesz az ESA-k mint mediátorok bevonása, de ha így sem tudnak a vitázók megállapodni, akkor az illetékes ESA hozhat döntést helyettük.
A rendszerkockázati tanács vezetésénél az EP-képviselők álláspontja győzött: az ESRB-t az Európai Központi Bank (ECB) elnöke vezeti majd, legalábbis az első öt évben. Így azonnal kellő tekintélyt kap a tanács, emellett elkerülhető a nézetkülönbség a két intézmény között. Az ESRB helyzete amúgy se lesz egyszerű: elvben figyelmeztetnie kell a formálódó veszélyekre, sőt ki kell építenie egy az időjárás-előrejelzésekhez hasonló "színes" riasztási rendszert, de feltehetően óvatosan ad majd hangot aggályainak: egyrészt mert semmilyen eszköz nem lesz a kezében, másrészt félő, hogy nemkívánatos reakciót vált ki a piacokon, ha rámutatnak egy-egy ország gondjaira.
Első körben vereséget szenvedtek azok, akik szerint az egységes európai felügyeletet megkönnyítené, ha egy helyen működnének a különféle hatóságok. Az európai pénzügyi világ meghatározó központjai - és a mögöttük álló kormányok - erősebbnek bizonyultak: a banki hatóság székhelye Londonban, a tőzsdei Párizsban, a biztosítói Frankfurtban lesz majd. A szorosabb együttműködés hívei azzal vigasztalódhatnak, hogy az EB háromévenként felülvizsgálja a rendszert azzal a céllal is, hogy nem lenne-e szükség a három felügyelet összevonására és egy székhelyre költöztetésére, illetve jogkörük további kiterjesztésére, eszközeik erősítésére.
