Kezdeményezések egész sorával állt elő a turizmus terén az Európai Bizottság; a gazdasági válság óta nagy pofont kapott idegenforgalom beindítását szolgáló elemeket egy közös európai idegenforgalmi program koordinálná. Az EU tagállamai bruttó hazai termékének több mint 5 százalékát - Spanyolországban és Görögországban közel 15 százalékát - adó, az unióban a harmadik legnagyobb ágazattal kapcsolatban aggodalmat keltő jelek láttak napvilágot: az EB szerint tavaly 5,6 százalékkal kevesebb turista kereste fel az öreg kontinenst, mint tavalyelőtt, a GfK kutatása szerint pedig az európaiak 40 százaléka nem utazik idén sehova sem.
Az idegenforgalommal kapcsolatos európai politikai lendület keretében - a tagállamok eddigi, csupán saját nevezetességeik felkeresésére ösztönző reklámkampányainak túllépésére sarkallva - közös "márkaként" is reklámoznák a tengerentúlon Európát mint turistacélpontot. Különös hangsúlyt helyeznének az európai helyszínek népszerűsítésére a feltörekvő országokban; az EB szerint az eddiginél jobban ki kell használni a feltörekvő országok vásárlóerejének növekedését, bár ez eddig sem ment rosszul: a 2004-es 4,2 millió után 2008-ban 7,6 millió látogató jött Kínából, Indiából, Brazíliából és Oroszországból. Az EB besegítene az iskolai szünetek és turistaszezonok összehangolásával kapcsolatos információcserébe is. Megteremtenék továbbá a "minőségi turizmus" címkét is; Fabio Pirotta, az EB szóvivője szerint az európai hivatal szándéka szerint ez a Michelin-csillaghoz hasonló rangot nyújtana majd a különböző turisztikai helyszíneknek. Antonio Tajani vállalkozási és ipari biztos hangsúlyozta: a lisszaboni szerződés megteremtette az európai turisztikai program kereteit, most már csupán tartalommal kell megtölteni azt. Ehhez az EB a jövőben megfontolja, hogy milyen eszközökkel támogatja a szektort pénzügyileg; felmerült egy külön uniós idegenforgalmi költségvetés létrehozása is.
