Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Büntető jellegű intézkedések bevezetését fontolgatja az Európai Bizottság (EB), hogy elvegye a bankok kedvét a külföldi devizában jegyzett jelzáloghitelek nyújtásától - derült ki az unió illetékes biztosának kijelentéseiből. Charlie McCreevy egy múlt csütörtöki brüsszeli hitelezési konferencián fejtette ki, hogy a bizottságot komolyan aggasztják azok a nehézségek, amelyek azért alakultak ki, mert a fogyasztók sok helyen elcsábultak a nem hazai devizában denominált jelzáloghitelek kísértésétől.
Az EB egyedi és büntető jellegű tőkemegfelelési követelményeket akar bevezetni - erősítette meg Mc Creevy -, hogy a hitelezők ne adjanak eltúlzott összegben olyan hiteleket a háztartásoknak, amelyeket más devizában jegyeznek, mint amiben a hitelfelvevő jövedelemhez jut. A kiszivárgott tervezetek szerint ezeket a követelményeket a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 50 százalékát meghaladó hitelek esetében alkalmaznák. Ha a hitel meghaladja vagy túllépi a fedezet értékének 100 százalékát, akkor már ugyanakkora összegű tőkének kell mögötte állnia. Az EB várakozásai szerint a szigorúbb szabályok nyomán a hitelnyújtók számára már nem lennének vonzóak az ilyen tranzakciók, bár bizottsági illetékesek azt is elismerik: az sem ártana, ha a fogyasztókat jobban informálnák a vállalt kockázatokról. (Az új előírások csak az elfogadásuk után nyújtott hitelekre lennének érvényesek.)
A külföldi devizában jegyzett hitelek több kelet-közép-európai ország számára gondokat okoztak az utóbbi időben - emlékeztetett a Financial Times -, egyebek közt Magyarországon, Romániában és a balti államokban; Csehországban viszont, ahol a kamatszint alacsonyabb, mint az eurózónában, ritkaságszámba mennek. Nem könnyű a helyzet Lengyelországban, ahol az élő jelzáloghitelek 69 százalékát külföldi devizában, mindenekelőtt svájci frankban jegyzik: amikor ez év elején a gazdasági válság nyomán a zloty meredek esésnek indult, félő volt, hogy sok hitelfelvevő nem fog tudni törleszteni, egyesek már a bankrendszer stabilitása miatt is aggódtak. A lengyel pénzügyi felügyelet szerint azonban júniusban csak az ilyen hitelek 0,8 százaléka bizonyult nem teljesítőnek, szemben a zlotyban jegyzetteknél kimutatott 2,3 százalékos aránnyal. Az elmúlt egy évben a svájci alapkamat 2,75 százalékról 0,25 százalékra csökkent, emellett számos lengyelországi bank megszigorította a devizahitelek feltételeit, ami miatt néhány különösen agresszív szereplő el is hagyta a piacot.
