Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Úgy tűnik, válság idején is minden pénzt megér, hogy a vállalatok megbízható és valós képet adjanak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről, azaz átláthatóak legyenek. Legalábbis erre utal, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok a válság elmélyülése ellenére átlag 2,2 százalékkal többet fizettek auditoraiknak 2008-ban, mint egy évvel korábban. A Financial Executives Research Foundation (FERF) felmérése szerint a nagyvállalatoknak még mélyebben kellett a zsebükbe nyúlni: könyveik számviteli felülvizsgálatának költsége 4,2 százalékkal, átlag 5,7 millió dollárra emelkedett. A FERF megkérdezte magánkézben lévő, de tőzsdén kívüli vállalatok vezetőit is - náluk 3,7 százalékkal emelkedtek az auditra költött összegek.
A számviteli költségek a Sarbanes-Oxley-törvény 2002-es elfogadása után ugrottak meg az Egyesült Államokban, mert ez alaposan megszigorította az elszámolási standardokat. A szabályok módosítását az ezredforduló könyvelési botrányai indokolták, ugyanis a csalások lelepleződése után összeomlott néhány nagyvállalat - az Enron, a WorldCom és mások - részvényárfolyama, ami óriási károkat okozott a befektetőknek.
Az FERF felméréséből az is kiderült, hogy a tőzsdei vállalatok 86, a tőzsdén kívüli magáncégek 38 százaléka a négy nagy számviteli tanácsadó valamelyikét alkalmazza auditorként. A társaságok hűségesek partnerükhöz, csak néhány tervezi, hogy jövőre más szakcéggel ellenőrizteti könyveit, mint idén. A tőzsdén jegyzett vállalatok átlagosan 15,9 éve ugyanazzal az auditorral dolgoznak együtt.
