Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alaposan megmozgatta az amerikai tőzsdék szerdai kereskedését, hogy kiszivárogtatták az ország 19 legnagyobb bankján végzett stresszteszt eredményét, amelyet csak tegnap hozott hivatalosan nyilvánosságra a kormány. Még a vizsgálatban legrosszabbul szerepelt három bank, a Bank of America (BoA), a Wells Fargo és a Citigroup részvénye is jelentősen drágult - az elsőé 17,1, a másodiké 15,6, a harmadiké 16,6 százalékkal -, miközben a Standard & Poor's Financial Index "csak" 8,1 százalékkal ugrott meg. A befektetők ugyanis egyetértettek Timothy Geithner pénzügyminiszter nyilatkozatával, amely szerint a vizsgálat alapján kijelenthető, hogy egyetlen pénzintézetet sem fenyeget a fizetésképtelenné válás veszélye.
A stresszteszt célja az volt, hogy felbecsüljék, mennyi friss tőkére van szükségük a bankoknak. Azoknak, amelyeknek a vizsgálat szerint pluszforrást kell bevonniuk, előbb piaci megoldásokat kell keresniük, az újabb állami tőkeinjekció csak tartalék lehetőségként áll nyitva előttük. A pénzügyminisztérium becslése szerint 110 milliárd dollár maradt a kormány 700 milliárd dolláros pénzügyi segélycsomagjából (TARP), amit kiegészíthet az a 25 milliárd, amit egyes bankok a következő hónapokban várhatóan visszafizetnek az állammal szembeni tartozásukból. A tőkeemelés egyik lehetősége az állami hitel törzsrészvényekké alakítása, ám ez az állam tulajdonossá válásával jár, és a kormány ennek alapján korlátozhatja a pénzintézetek osztalékát és lobbitevékenységét. Emellett a kormány egyes bankoknál változásokat kezdeményezhet a menedzsmentben. Azoknak a bankoknak, amelyek vissza akarják fizetni TARP-kölcsönüket, bizonyítaniuk kell, hogy képesek forrásokat bevonni a szabadpiacról.
A teszt kimutatta, hogy a BoA-nak 34 milliárd dollár új tőkére van szüksége, amelyet részben a China Construction Bankban lévő tulajdonrésze eladásából befolyó 8 milliárd dollárból teremthet elő. Emellett 2,47 százaléka van a brazil Itau Unibancóban, amire - a brazil pénzintézet vezetése szerint - több érdeklődő is jelentkezett. A BoA törzsrészvényekké alakíthatja 30 milliárd dollár értékű, magánkézben lévő elsőbbségi részvényei egy részét, ugyanakkor sajtóhírek szerint vonakodik részvénnyé alakítani a kormánytól kapott 45 milliárdos hitelét. A Citigroup nem ilyen finnyás: a teszten megállapított 5 milliárdos szükségletét magánkézben lévő elsőbbségi részvények, illetve a kormánytól kapott 45 milliárd dollár hitelből 25 milliárdnyi részvénnyé alakításával fedezné, utóbbi 36 százalékos tulajdonhoz juttatná az államot. A Wells Fargo még nem jelezte, hogyan szerezné meg a vizsgálat szerint szükséges 15 milliárd dollárt. Rajtuk kívül a GMAC autófinanszírozó cégnek 11,5 milliárd, a Morgan Stanleynek pedig 1-2 milliárd dollárt kell felhajtania. Utóbbinak csak azért van szüksége pénzre, mert 2,7 milliárd dollárért meg akarja venni a Citigrouptól a Smith Barney brókercéget. A JP Morgan vissza akarja fizetni 25 milliárdos kormányhitelét, a Goldman Sachs a múlt hónapban 5 milliárd dollár tőkét hajtott fel, hogy törleszthesse 10 milliárdos tartozását az államnak.
