Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A svájci UBS AG, amely a hitelválság előtt Európa legnagyobb bankja volt, újabb 11 százalékos leépítésről döntött - jelentette be tegnap a vállalat vezérigazgatója, a nyugdíjból februárban visszahívott Oswald Gruebel. A társaság létszámát a március végi 76,2 ezerről 2010-re 67,5 ezerre csökkentik, amitől 4 milliárd svájci frank (3,48 milliárd dollár) megtakarítást várnak. Egy évvel ezelőtt még 83,8 ezer embert foglalkoztatott a bank.
A UBS 2 milliárd frank nettó veszteséget könyvelt el az első negyedévben, részben azért, mert 3,9 milliárd frankkal csökkent illikvid eszközeinek értéke, részben azért, mert az ügyfelek 23 milliárd frankot vontak ki vagyonkezelési és svájci kereskedelmi banki üzletágából. Februárban ugyan a pénzintézet 780 millió dollár büntetést fizetett az USA hatóságainak, mivel korábban számos amerikai állampolgárnak segített az adóelkerülésben, ám az amerikai ügyfelek január-februárban 16 milliárd frank friss tőkét bíztak a bankra. Összességében a vagyonkezelés és a befektetési banki divízió egy ideig még vinni fogja a részvényesek pénzét, mielőtt újra nyereséges lehet. A UBS az elbocsátásokon túl a marketing-, a szponzorációs és a tanácsadásra kifizetett költségeken is spórolni akar.
A bank részvényárfolyama tegnap 9 százalékos zuhanással nyitott a tőzsdén, mert a befektetők az elmúlt napok pozitív banki hírei után csalódtak a UBS-ben. A költségcsökkentés a pénzintézet gyengeségét mutatja, azt üzeni, hogy a bank nem tud profitot termelni - jellemezte egyikük a hangulatot. Gruebel úgy fogalmaz, hogy "legsürgősebb feladata" a UBS nyereségességének helyreállítása.
