Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egymás után jelentik be a bankok, hogy részben vagy teljesen visszafizettetik vezetőik tavalyi bónuszait, és csökkentik, illetve megszüntetik a jutalmakat és a részvényvásárlási opciókat. Ezzel nemcsak a még mindig növekvő közfelháborodást akarják leszerelni, hanem így próbálnak elébe menni az általuk tervezettnél jóval drasztikusabb kormányzati intézkedéseknek. A francia kormány például még ezen a héten kormányrendeletet ad ki, amely az állami segítségben részesülő bankoknál megtiltja a vezetők jutalmazását és számukra részvényopció biztosítását. Ennek pénteki bejelentése után a BNP Paribas közölte, hogy legfelső vezetőit mégsem részesíti részvényopcióban. A Société Générale már egy héttel korábban visszavonta vezetői opcióit. A 35,7 százalékban állami tulajdonban levő energetikai óriás, a még mindig nyereséges és állami támogatást nem igénylő GDF Suez elnöke és alelnöke lemondott részvényopcióiról, miután a cég alkalmazottai tiltakozó sztrájkba kezdtek.
Vannak azonban olyanok is, akik megpróbálnak az árral szemben úszni. Az autóalkatrész-gyártó Valeo például vihart kavart azzal, hogy 3,2 millió eurós végkielégítést akart fizetni távozó vezérigazgatójának, Thierry Morinnak. A Natixis befektetési bank 70 millió euró jutalmat fizet ki alkalmazottainak a tavalyi év után, amelyben 2,8 milliárd euró veszteséget szenvedett el, 1250 alkalmazottat kénytelen elbocsátani és állami segítségre szorul. Bár a Natixis rámutatott, hogy az előző évhez képest 73 százalékkal csökkentette a bónuszokat, döntését mégis élesen elítéli a közvélemény. A német Dresdner Bank több mint 58 millió eurót fizetett ki a tavalyi évre vezetőinek, miközben 6 milliárdos veszteséggel zárt, és a bank anyavállalatát, a Commerzbankot 18 milliárd euróval kellett kisegítenie a kormánynak.
