Az arany árfolyama tavaly márciusban döntött csúcsot ezer dolláron, ám ez csak részben magyarázható a globális pénzpiacok elbizonytalanodásával. Az aranynak egyértelműen megerősödött a kincsképző funkciója, mivel amikor már egyetlen részvényben, kötvényben, devizában sem bíznak az emberek a világon, általában akkor jön el az arany ideje. A márciusi csúcs azonban nem a tőzsdék mélypontjához köthető, hanem az árupiaci boomhoz. A részvényekből kiábrándulva 2008 első félévében a szakértők úgy látták, a nyersanyagokban lehet elbújni a válság elől. Ez az időszak hozta el a hatalmas olajár-emelkedést is, amelynek végén az olaj hordónkénti ára megközelítette a 150 dollárt, és ez az elmélet adott szárnyakat a nyersanyagban gazdag országok piacainak és a kitermelő vállalatok részvényárfolyamainak is. Azóta persze a szakértők is rájöttek, hogy egy ekkora válság a nyersanyagpiacot sem hagyja érintetlenül, így tavaly nyár óta ezek ára meredeken zuhant. Az arany viszont kivételt jelentett: igaz, a mostani, 850 dollár körüli unciánkénti ár alacsonyabb a csúcsnál, de összehasonlítva az olajjal, az orosz vagy brazil részvénypiaccal, illetve egyes kitermelő vállalatok árfolyamával, a leértékelődés minimálisnak tekinthető.
Az elmúlt év második felében bekövetkezett visszaesés igazából nem aranyspecifikus volt, csak arról volt szó, hogy az árupiacra zúdult hatalmas pénztömeg viharos gyorsasággal kezdett el leépülni, és ez aranyeladásokhoz is vezetett - mondta lapunknak Szűcs Örkény, a Solar Capital vezérigazgatója. A befektetők sorra vették ki a pénzt az alapokból és az arany volt az, amelyet még jó áron pénzzé lehetett tenni. Ha valaki magyar befektetőként tavaly aranyat vett a forintjáért, az mindenképpen jól járt.
Minél nagyobbak a gondok a világban, az emberek annál inkább igyekeznek aranyba fektetni, így Szűcs meggyőződése szerint még az idei első félévben új csúcsra tör a nemesfém árfolyama. Az arany korlátos jószág, a világon eddig kitermelt összes mennyiség elfér egy húszméteres oldalélű kockában, vagy szemléletesebben kifejezve: az Eiffel-torony alsó része alatt el lehetne helyezni. A termelés folyamatosan csökken, a bányák kimerülnek. A korábban világelső Dél-Afrika termelése annyira visszaesett, hogy most már Kínáé az elsőség. Így lényegében az aranykínálat zömét a már korábban kitermelt készletek jelentik, miközben a befektetői érdeklődés folyamatos, nem beszélve azon közgazdasági nézetekről, melyek szerint a válságból kivezető út az arany standardhoz való visszatérés lehet. Ez felmérhetetlenül nagy keresletet jelentene a nemesfém iránt. Vannak olyan szakértők, akik szerint a közeljövőben hatalmas árrobbanás várható és 2000 dolláros árfolyam is lehetséges, amit támogathat, ha a dollár is gyengülésnek indul.
Az ezüst az elmúlt hónapokban az aranynál jóval kevésbé drágult. Míg az ezüstnek a nyolcvanas években ötven dollár körül volt a "teteje" unciánként, addig a tavalyi nagy hosszban csak 21-ig ment el, most pedig 11 dollár körül van. Ennek oka, hogy sokkal nagyobb az ipari felhasználás, míg kincsképző funkciója kisebb. Vannak persze az ezüstnek is fanatikus hívei, akik azzal érvelnek, hogy a rendelkezésre álló összes ezüst piaci értéke tizedakkora, mint az aranyé, és a befektetők előbb-utóbb felfedezik az ezüstöt mint nemesfémet és befektetési terméket. Vannak olyan befektetők, akik az ezüst/arany spreadre játszanak, vagyis arra, hogy egy uncia ezüst, illetve arany ára egymáshoz képest hogyan változik. Ez egy arányszám, ami azt fejezi ki, hogy az arany ára hányszorosa az ezüstének.
A platina ára az utóbbi időben szorosan összekapcsolódott az autóipar helyzetével, miután legnagyobb mennyiségben az autók katalizátoraiban használják. Ezelőtt egy évvel az egekbe szökött az árfolyama, ekkor találták ki, hogy palládiummal helyettesítik. Ez a platina árfolyamának nem tett jót, ráadásul azóta visszaesett az autóipar is. Ezeknek a kincsképző szerepe általában jóval kisebb, sokkal inkább ipari fémként tekintenek rájuk.
Molnár Gergely