Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Északi Áramlat gázvezeték építési költsége az eredetileg tervezett 6,3 milliárd dollárról 11,7 milliárdra emelkedik - közölte az orosz Gazprom, a projekt többségi tulajdonosa. Ennek oka egyrészt az, hogy környezetvédelmi és biztonsági okok miatt módosítani kénytelenek az Oroszország és Németország között a Balti-tenger alatt is kiépítendő 1200 kilométer hosszú nyomvonalat, másrészt az eredeti egy helyett két vezeték épül. A költségbecslést utoljára csak két hónappal ezelőtt emelte fel az orosz gáztársaság 9,5 milliárd dollárra. A kisebbségi részvényesek - a német BASF és az E.On, valamint a holland Gasunie - beleegyeztek a kiadások növelésébe. A konzorcium a projekt költségeinek 30 százalékát fizeti, a többit hitelekből fedezik.
A vezeték szárazföldi szakaszának építését már 2005-ben megkezdték, de a tenger alatti szakaszhoz még az érintett kormányok engedélyét sem sikerült megszerezni. Ezt eredetileg jövő júliusban kezdték volna építeni, de csúszással kell számolni, a Gazprom szerint minimum hat hónapossal, és egyre valószínűtlenebb, hogy 2010 végén az eredeti terveknek megfelelően megindulhat a gáz a vezetékben. Tavaly augusztusban jelentette be a projektet irányító Swiss Nord Stream AG, hogy a vezeték nem délről, hanem északról kerüli meg a dán Bornholm-szigetet, elkerülve azt a tengerrészt, amelyet Dánia és Lengyelország egyaránt saját felségvizének tekint, így lezárhatják a Varsóval hónapok óta tartó vitát. A lengyelek és a balti államok ugyan a környezetvédelemre hivatkozva ellenzik a vezeték tervét, de inkább attól félnek, hogy elvesztik a területükön áthaladó vezeték után járó tranzitdíjat, és az olajcsap elzárásának lehetőségével az esetleges nyomásgyakorlást Moszkvára. A módosítás következtében viszont svéd felségvizek alá kerül a vezeték, ahol az jelenthet problémát, hogy a Gotland sziget partjai nemzetközileg védett természetvédelmi területnek számítanak.
