Hét hónapja folyó küzdelem ért véget azzal, hogy a Banca Popolare Italiana (BPI) bejelentette: az igazgatótanács elfogadja az ABN Amro Holding NV 2,55 milliárd eurós ajánlatát az olasz pénzintézetnek a Banca Antonveneta S.p.A.-ban (BA) birtokolt, 29,5 százalékos tulajdoni hányadára. Az ABN Amro részesedése ezzel 60 százalék fölé emelkedik; a legnagyobb holland bank lesz így az első külföldi pénzintézet, amely olasz bankban többségi tulajdont szerez. A holland bank ügyfeleinek száma 1,5 millióval növekszik, ennél is fontosabb azonban, hogy a világviszonylatban is kiemelkedően magas díjak miatt az olasz a legjövedelmezőbb pénzügyi piacok egyike. A részvényenkénti 26,50 eurós ajánlat 41 centtel haladja meg a BA szerdai záró árfolyamát, a szeptemberre lezáruló ügylettel az ABN Amro, amely a részvények fennmaradó 40 százalékára is ajánlatot tesz, az eddigi tizenharmadik helyről Európa tizedik legnagyobb bankjává lép elő.
A BBC kommentátora „üzleti szappanoperának” nevezte a BA-ért folyó csatát, amely azzal vette kezdetét, hogy az ABN Amro januárban tett ajánlatára a nála 26-szor kisebb BPI az utolsó pillanatban 1 eurót ráígért. Ezzel egy ideig befutónak is tűnt, de a történet új fordulatot vett, amikor az olasz tőzsdefelügyelet, a Consob titkos összejátszás miatt befagyasztotta a BPI szavazati jogát, majd néhány nappal ezt követően, július 30-án az olasz jegybank visszavonta a BPI ajánlatát helybenhagyó döntését. Rómát időközben egyre több támadás érte a protekcionizmus miatt, elemzők szerint nem kis részben ezzel magyarázható, hogy a kormány még az olasz jegybank „életfogytiglan” kinevezett elnöke, Antonio Fazio elmozdításával is megpróbálkozott. A 69 éves főbankár körömszakadtáig ellenezte a külföldi bankok tulajdonszerzését és a hírek szerint ő állt a BPI ellenajánlata mögött. Fazio ezt tagadta és kijelentette: nem fog lemondani.
Csaba Ferenc