Pénteken indul utolsó útjára a világ első és valószínűleg évtizedekig az utolsó hangsebességnél gyorsabb utasszállító repülőgépe, a brit-francia Concorde, amelynek utolsó heathrow-i landolását várhatóan sok ezren nézik majd. A légszennyezést ellenző környezetvédők pezsgőt bontanak, míg a repülés szerelmesei gyászolják a repülés történetében az egyik legdrágább és legfeltűnőbb projekt halálát. Az utolsó járat helyi idő szerint reggel hétkor száll majd fel a New York-i John Fitzgerald Kennedy reptérről. Erre nem árult jegyeket a British Airways (BA), amely a hét eleje óta több brit városban mutatta be a menetrend szerinti forgalomból csütörtökön nyugdíjba vonuló gépet, a helyeket ugyanis törzsutasoknak és VIP-vendégeknek tartották fenn, valamint nyereményjátékokban lehetett hozzájutni a részvételi joghoz. Egy amerikai annyira áhítozott az Atlanti-óceán hangsebességnél gyorsabban történő átszelésére, hogy magának és feleségének nem kevesebb mint 37 453 fontért (közel 14 millió forint) vette meg a csak egy irányba szóló két jegyet az egyik online aukciós oldalon. Ehhez három napig kellett folyamatosan rálicitálnia vetélytársaira, miután a két jegy kikiáltási ára is már 16 160 font volt.
A Concorde először 1969 májusában Toulouse-ból emelkedett a levegőbe, menetrend szerinti járatként pedig 1974-től 2000-ig szolgálta ki az Air France és a BA utasait. Pályafutásának az vetett véget, hogy három évvel ezelőtt 113-an haltak meg a párizsi Charles de Gaulle repülőtér közelében történt katasztrófában. Ez megingatta a magas jegyáraknál a gyorsaságot fontosabbnak tartó utasok bizalmát, a jegyeladások zuhantak, ami végkép fenntarthatatlanná tette a magas üzemköltségek miatt amúgy is halódó járatokat.
Bana Péter