A csődbement Enron Corp. auditoraként kártérítési és büntető perek fenyegetésével szembenéző Arthur Andersen LLP (AA) tárgyalásokat kezdett a Deloitte & Touche-sal arról, hogy az vegye meg az AA egyes üzletrészeit vagy akár a cég egészét - írta a The New York Times. A könyvvizsgálók elit ötösfogatán, vagyis a Big Five-on belül az ötödik legnagyobbnak számító Arthur Andersen, illetve a második legnagyobb Deloitte a múlt héten kezdtek tárgyalni, miután kiszivárgott, hogy az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma az Enron csődjével kapcsolatban esetleg vádeljárást kezdeményez az Arthur Andersen ellen.
A vádak nem a cég auditori munkájával kapcsolatosak, hanem azzal, hogy az USA értékpapír- és tőzsdefelügyelete olyan idézést adott ki, amely az Andersennél levő Enron-iratokat is érintette, mire a cégnél néhány dolgozó megsemmisített egyes dokumentumokat. Az Andersennek eddig harminc nagyobb ügyfél, köztük a Delta Airlines, a Merck, a Texaco és a jelzálogkötvényeket kezelő Freddie Mae dezertálását kellett elszenvednie az Enron-ügy miatt, ezek a cégek együttesen 100 millió dollár könyvvizsgálói díjat fizettek. Ez voltaképp nem sok az AA tavalyi 9 milliárdos árbevételéhez és 100 ezer klienséhez - ezen belül 30 ezer audit- ügyfeléhez - viszonyítva, a most kezdődő közgyűlési szezon előtt azonban a legrosszabbkor jön az Andersennek a vádemelés lehetősége. Különösen a tőzsdén lévő vállalatok igazgatótanácsait befolyásolhatja kedvezőtlenül ennek kockázata.
Az Andersen-partnereknek választaniuk kell: a cég talpra állításáért akarnak-e küzdeni vagy egy erősebb konkurens kezébe teszik-e sorsukat, hogy maximalizálják bevételeiket az esetleg rájuk zúduló magas kártérítési összegek kifizetése előtt. A kártérítési perek miatt nyugdíjalapjuk veszélybe kerülhet és a kliensek egy részének elfordulása esetén éves jövedelmük is jelentősen visszaeshet - írja a Dow Jones. A nagy kérdés, hogy az Andersennek milyen pénzforrásai vannak biztosítójánál és saját alapjaiban. Tavaly, amikor végleg különváltak az Accenture-től, 1 milliárd dollárt kapott az Andersen, ezenkívül a partnerek fizetésük jelentős részét a cégben tartják tőkeként nyugdíjba menetelükig (a legmagasabb beosztásúak évi 1 millió dollárt is).
Egy lehetséges Deloitte-Andersen ügylet előtt abban kell megállapodni a feleknek, mi történjék az Andersen jogi és pénzügyi kötelezettségeivel. Ezeket a Deloitte aligha vállalja át, inkább az eszközök értékesítése, esetleg az Andersen egyes részeinek eladása kerülhet szóba. Az is lehet, hogy a Deloitte az Andersen külföldi cégeit vásárolná meg, míg az Andersen amerikai vállalata lefolytatná a kilátásba helyezett pereket. A fúzió egyik módja lehet az is, hogy az Andersen csődeljárást kér maga ellen, majd a hitelezők és a perek elleni bírói védelem alatt jönne létre a cégeladás. Néhány elemző azonban rossz ötletnek tartja a 89 éve fennálló Andersen felszámolását vagy akvizícióját, minek folytán tovább koncentrálódna a piac, hiszen már eddig is az öt nagy cég végezte az amerikai tőzsdei társaságok 95 százalékának könyvvizsgálatát.
(NAPI)
