A véglegesnek tekinthető, 99,18 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz 52,76 százalékot szerzett az első fordulóban. Az MSZP 19,30, a Jobbik 16,70, az LMP 7,43, az MDF 2,65, a Civil Mozgalom 0,9 százalékot szerzett. Ezzel 119 egyéni mandátumot már megszerzett a Fidesz-KDNP.
Meglesz a kétharmad?
Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint a Fidesz számára az abszolút többség mellett a kétharmados többség is elérhető. Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint is van esély arra, hogy a Fidesz a fennmaradó 57 parlamenti szék nagy részének megszerzésével alkotmánymódosító többséget szerezzen.
Amennyiben ez nem valósul meg, úgy minden bizonnyal az LMP-vel együttműködve kezdődhet meg a közjogi berendezkedés tervezett átalakítása. Arra a kérdésre, miszerint létrejöhet-e Fidesz-LMP koalíció Antal kategórikus nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy az együttműködést csak bizonyos ügyek mentén tartja elképzelhetőnek a két párt között.
Hasonlóképp vélekedik Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője is, aki szerint az országos listán is számíthat egy-két szavazatra a Fidesz, egyúttal felhívja a figyelmet arra az eshetőségre is, hogy a két forduló között a győzteshez húzás hatását akadályozhatja, hogy a másik oldal szavazói a Fidesz "túlhatalma" miatt aktivizálódhatnak. Az LMP-ről szólva a szakértő elmondta, a konstruktív ellenzéki szerepvállalás esélyt adhat arra, hogy érvényben maradjon a "lehet más a politika" jelszó.
Lélektani határ alatt az MSZP
Az 57 egyéni mandátum mellett 64 mandátum osztható ki az országos listáról. Az MSZP és a Jobbik a kompenzációs listáról még megduplázhatja mandátumainak számát, az LMP végül akár 15 fős frakciót is alakíthat. Aki a fennmaradó egyéni kerületekben a második legerősebb párt, azt kompenzálja jobban az országos lista. Az erőviszonyok azonban nem
változnak már a második fordulóban - tette hozzá a Nézőpont Intézet szakembere.
Szomszéd szerint eddigi parlamenti erejéhez képest óriási veszteségeket szenvedett az MSZP, és nem érte el a kitűzött egymillió szavazatot listán, de amennyiben eléri a 20 százalékos lélektani határt, az fontos lehet a párt belső konszolidációja és a váltópárti szerep megőrzésének esélye szempontjából.
Juhász Attila a részeredmények tükrében úgy véli, a 2010-es választások a magyar pártrendszer átalakulását hozták, a Jobbik teljesítményére lehetett számítani, azonban az LMP által bezsebelt szavazatok meglepetésnek számítanak. A részvételi arányról szólva a szakértő megjegyezte, azok tükrözik a régiós trendet, s bár 1998 óta a mostani a legalacsonyabb részvétel mellett megtartott voksolás, az eredmény nem számít kirívóan alacsonynak.
A Jobbik az EP választáshoz képest növelte némiképp támogatottságát, ezt sikerként kommunikálhatja. A Fidesz azonban vélhetően meg tudta tartani a Jobbik felé kacsingató szavazók jó részét a kormányképesség üzenetével foglalta össze az első forduló pártokra vonatkozó tanulságait a Nézőponti Intézet elemzője.
Hangos vita a kampánycsend körül
Juhász Attila szerint a voksolás körüli botrány miatt a választásokat nem fogják megismételni, hiszen az eredmények magukért beszélnek, ám a választási rendszer, s legfőképp a kampánycsönd intézménye körül komoly vita alakulhat ki. A Political Capital szakembere szerint a lakóhelyüktől távol szavazók beosztására vonatkozó elrontott szabályozás csak felszínre hozta azt a tényt, ami régóta nyilvánvaló volt, miszerint a kampánycsend intézményét felül kellene vizsgálni. A politológus élénk vitára számít az ügyben, amely azonban egyik párt számára sem fordíthat a meglévő eredményeken.
Antal Attila szerint a botrány (amely szerinte a demokráciára nem jelentett veszélyt) tanulsága, hogy a jövőben jobban oda kell figyelni a választási törvény módosításaira, hiszen a mostani galiba épp ennek tudható be. A szakértő lehetségesnek tarja azt is, hogy egyesek tetézhették a bajt azzal, hogy az utolsó pillanatban mentek el szavazni, s visszaéltek törvény adta lehetőségükkel, ám e nélkül is felléptek volna nehézségek a lakóhelyüktől távol szavazóknál a törvénymódosítás miatt.
Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint a kampánycsend intézményének a mostani botrány ellenére is meglehet a helye a demokratikus intézmények között, de a túlszabályozás árthat - a szakértő szerint érdemes lenne megvizsgálni kire és milyen mértékben vonatkozik a kampánycsend, hiszen míg a szavazópolgárok egészen az OVB döntéséig sötétben voltak a választások kimenetelét illetően, addig a politikai pártok helyszini megfigyelőik révén folyamatos tájékoztatásban részesültek az adatokról.
Csöndes lesz az első száz nap
Az első száz nap várható eseményeire vonakozóan a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa elmondta: érdemi intézkedések valószínűleg nem lesznek, viszont annál élénkebb lesz a kormány kommunikációja. Az önkormányzati választások rendszerének átalakításával is várhat a Fidesz az önkormányzati választások utáni időszakig, s ezt minden bizonnyal meg is fogja tenni, nehogy a megváltozó körülmények miatt hasonló csapdába essen, mint legutóbb az MSZP, amely a parlamenti választásokat ugyan megnyerte, a helyi választásokon azonban veszített.
