A kérdőíves közvélemény-kutatást 2009. július 8. és 20. között végezték, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg.
A csatlakozást teljes mértékben helyeslők aránya alig haladja meg a válaszadók egyharmadát, de megkérdezettek háromnegyede valamilyen formában egyetért az integrációval. Pártpreferencia alapján elmondható, hogy az uniós tagságot helyeslők legnagyobb arányban az MSZP (87 százalék), legkevesebben a Jobbik hívei között vannak (69 százalék).
A jövedelem és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő a csatlakozást helyeslők aránya, lakóhely szempontjából pedig nem az egyes településtípusok, hanem főváros és vidék között látható éles választóvonal. A budapestiek között mintegy 20 százalékkal magasabb azok aránya, akik teljes mértékben helyeslik az ország uniós tagságát.
A megkérdezettek mintegy fele szerint javított az ország helyzetén az integráció, de az emberek egyharmada inkább rosszabbnak érzi a jelenlegi állapotokat. Összességében elmondható, hogy egy százfokú skálán 54 pontot adtak a válaszadók a csatlakozás eredményeire, a két véglet nincs túl távol egymástól: 46 (Jobbik szavazók) és 60 (diplomások) pont.
A felmérés nyolc konkrét területen vizsgálta, hogy a választópolgárok miként érzékelik az uniós csatlakozás hatásait. A kérdezettek a mezőgazdaság kapcsán a legkritikusabbak, kétharmaduk szerint a csatlakozás hátrányos helyzetbe hozta a magyar agráriumot.
Többségben vannak a negatív hatást érzékelők a munkanélküliséggel, az ország gazdasági helyzetével és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok állapotával kapcsolatban. Csak az ország kulturális helyzetére, és a külföldi munkavállalási lehetőségekre gyakorolt uniós befolyást értékelte pozitívan a válaszolók többsége.
2007 óta 45 százalékról 66-ra nőtt az Unió mezőgazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban a kritikusok aránya, az ország gazdasági helyzetére gyakorolt befolyást 9 százalékkal többen ítélik meg negatívan.
Magyarország integrációjának kritikus értékeléséhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy a kérdezettek nagy többsége szerint Magyarország rosszul használja fel az uniós fejlesztési forrásokat. A válaszadók által adott osztályzatok értéke a 100-as skálára vetítve mindössze 37-es indexpontszámot mutat.
