La-Torre Krisztina

A környezetvédő ipari park még csak álom

Fél évet késik az észak-balatoni térség önkormányzati társulásának projektje, melyben szilárdhulladék-kezelési rendszer kiépítését, illetve lerakótelepek létesítését vállalta. A társulás elnöke szerint a három hónapos próbaidővel együtt is tartani tudják a 2010. december 31-i időpontot. A 23 milliós, 50 százalékban ISPA-finanszírozású beruházás munkálatait a háromtagú KSR 2008 Konzorcium végzi. A Közgép Zrt., a Strabag MML és a Resonator Kft. alkotta csoport februárban kapta meg a munkaterületet, de lassabban haladtak a vártnál - tudtuk meg Czaun Jánostól, az észak-balatoni társulás elnökétől. Ezért az akár 70 ezer tonna újrahasznosítható szemetet előállító rendszer várhatóan csak 2010 nyarára készül el, a próbaüzem után pedig 2011-ben éri el teljes kapacitását. A hulladékkezelő mellé tervezett környezetvédelmi ipari park egyelőre a befektetőkeresés fázisában van - tudtuk meg a Balatonfűzfőn működő Nitrokémia Zrt.-től. Az általuk üzemeltetett biogázüzemben lehetne hasznosítani az észak-balatoni társulásnál kezelt szerves hulladékot, azonban a befektető megtalálása után a megépülés 1-1,5 évet vesz igénybe.

Lassan épülnek a hulladékkezelők

A bürokrácia lassítja a KEOP által támogatott projekteket, a tavaly októberi nyertes pályázatoknál még csak a közbeszerzési pályáztatás zajlik, de van, ahol még a brüsszeli jóváhagyást várják.

Nem nyúlnak a gyógyszerpénzhez

Az egészségügyi tárca szerint változatlan lesz a gyógyszerkassza 2010-ben.

Parlagfű nyomában a hatóságok

Október végéig kell parlagfű mentesen tartani a földeket, de az eddigi tapasztalatok alapján nem igazán irtják a növényt.

Bulgária az euró kapujában?

Minél előbb megkezdené az egyeztetéseket a bolgár kormány, jóllehet még messzinek tűnik az euró bevezetése a balkáni országban.

Elég csiga került a piacra

Rosszul indult az idei szezon az éti csigák rendkívül időjárásfüggő piacán: a környezetvédelmi tárca csak április elejétől június közepéig engedélyezi begyűjtésüket, idén viszont a szárazság miatt későn bújtak elő a puhatestűek. A helyzetet a csapadékosabb május mentette meg, a tízhetes időszak végére összejött a maximálisan gyűjthető 2000 tonna. Az átvevőhelyeken a kilónkénti felvásárlási ár 80-110 forint körül alakult, ami alig 5-10 forinttal több a tavalyinál. Az éti csiga kurrens termék - mondta lapunknak Pacs István, az Éticsiga Terméktanács (ÉTT) elnöke -, a felvásárlást idén körülbelül 1500 átvevőhelyen szervezték meg. Az itthoni csigafogyasztás elhanyagolható, a begyűjtött mennyiség csaknem egészét exportálják: nagyjából felét feldolgozva, felét élve küldik tovább. Az élő állatokat elsősorban délszláv, illetve görögországi és törökországi üzemekbe szállítják, körülbelül 1000 tonnát pedig Vaján és Zalaszentgróton készítenek elő. A késztermékek elsőszámú felvásárlója Franciaország, az itteni kereslet határozza meg az egész európai piacot. Az értékesítési szezon novembertől januárig tart, a válság hatását legkorábban ezután lehet majd lemérni - tudtuk meg Kovács Miklóstól, a Zöld Csiga Kft. ügyvezetőjétől.

Versenytárs-e az ifjúsági szállás?

Az olcsó, szerényebb komfortú, de frekventált helyen lévő városi ifjúsági szállásokról megoszlik a piaci résztvevők véleménye, főleg hogy az utóbbi időben egyre több olyan hostel nyílt, melyek nem hivatalosan működnek. A bejelentett hostelek számára főként ezek a belvárosi lakásokból kialakított, szürkegazdaságban mozgó szállások jelentenek konkurenciát. A szabályok megkerülése ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy hasonló szolgáltatásért alacsonyabb árat kérjenek az ilyen vállalkozások. A színvonalas szolgáltatásra ugyan van igény, de ez a kategória rendkívül árérzékeny. Az alacsony besorolású szállodák mégsem érzik konkurenciának a youth hosteleket, úgy vélik, aki a szállodát választja, az hajlandó megfizetni a nagyobb kényelmet és minőséget. Az árak viszont itt sem mellékesek: a Hotel Griff Junior szállodában például 10-15 százalékkal esett a forgalom, állításuk szerint a máshol adott nagy árengedmények miatt. Az elmúlt évek tendenciái ráadásul a magasabb kategóriájú szállodáknak kedveznek. Míg az egy-két csillagos hotelek kapacitása 2000 óta a felére esett, addig a többcsillagos szálláshely-szolgáltatók száma növekedett - mondta el Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára.

Hostelek: a főváros vonzóbb, mint a Balaton

Magyarországon a nyári főszezonban az állandó létesítmények mellett főként egyetemi kollégiumokban üzemelnek hostelek, vagyis ifjúsági szállások, de számos, belvárosban kialakított szállást is talál az ideérkező. Az egyik legnagyobb hostelcég, a Mellow Mood Group három szezonális (egyetemi kollégiumokból kialakított) és két állandó ifjúsági szállást működtet Budapesten. A szezonális hosteleik eddigi nyári forgalma 10-15 százalékkal volt nagyobb, mint 2008 azonos időszakában, az állandó szállásoknál azonban a vendégéjszakák száma és a bevételek csak a tavalyi szint körül mozogtak - mondta el lapunknak Tóth Judit, a cég marketingigazgatója. Augusztusban a Sziget fesztivál vendégei sokat dobnak a forgalmon, mivel egyre többen választják a sátrazás helyett a kényelmesebb szálláslehetőségeket, így a nyár utolsó hónapjában a kihasználtság a szezonális hostelekben 90, az állandóan működőknél 80 százalékos. Mint más fővárosi ifjúsági szálláshelyeknél általában, a Mellow Moodnál is a külföldiek vannak többségben, a hazai turisták aránya 5-10 százalék. Idén ugyan nőtt a Keletről érkezők aránya, de még mindig Nyugat-Európából látogatnak a legtöbben Budapestre (hollandok, franciák, spanyolok és angolok). A vendégek a főszezonban átlag két éjszakát töltenek a fővárosban, az augusztus viszi a prímet, 3-4 nappal. A legolcsóbb ágy egy éjszakára 12-14 euró a cégcsoport szállásain. Nem mindenhol lesz jobb az idény a tavalyinál: az ELTE kollégiumában működő Univa Youth Hostelnél és a Ráday utcai City Hostel Pestnél is kisebb a forgalom, az előbbinél közel 10 százalékkal esett vissza, noha változatlan áron adták az ágyaikat. A kihasználatlanság dacára mindkét helyen látnak esélyt a tavalyihoz hasonló profit elérésére: az Univánál kevesebb szobát bérelnek az ELTE-től, míg a másik helyen a megemelt áraktól várnak eredményt. A 93 olcsó szállást és hostelt tömörítő Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének (MISZSZ) tapasztalatai szerint a külföldiek aránya Budapesten 80, a Balatonnál 30-35 százalék körül van, a keleti országrészben elenyésző a számuk. A válság hatásai közül tagságukat főként a belföldi turizmus visszaesése érinti, az árérzékeny vendégréteg miatt sokan nem tudnak árat emelni. Így nem kizárt hogy négy-öt intézmény is komoly anyagi nehézségek elé néz majd a szezon végén - mondta el Németh Ferenc, a szövetség főtitkára. A balatoni hosteleknél átlagosan 30 százalékos forgalomcsökkenésről beszélnek, annak ellenére, hogy idén csak az áfaemelés mértékével emelték az árakat, a legolcsóbb ágy nettó 3000 forintba kerül éjszakánként.

Már a téli tüzelőt veszik

A Napi által megkérdezett erdészetek megnövekedett lakossági keresletet tapasztalnak, ennek ellenére többségük csak az áfát követve emel árat. Az egyéni felhasználókat a gázártámogatás változása és a telente rendszeressé váló gázvita is nagyobb mennyiség beszerzésére serkenti.