A kormányfő nem nevezett maga helyett lehetséges utódot, ezzel szerteágazó találgatásokat indított meg, amelyek egyrészt az MSZP miniszterelnök-jelöltjének személye körül, másrészt a lehetséges koalíciós partnerek körül folynak. Az eddig nyilvánosságra hozott politológiai elemzésekben ugyanilyen súllyal merül fel az is, hogy Gyurcsány mindössze saját, párton és kormányon belüli pozícióinak megerősítése céljából, merő retorikai húzásként dobta be a kongresszus köztudatába lemondásának felajánlását.
A kormányfő szombati nyilatkozata koránt sem jelenti azt, hogy Gyurcsány Ferenc visszavonulna a közélet irányításától. A pártelnök Lendvai Ildikó frakcióvezetővel és az MSZP választmányának elnökével közösen készítheti elő az új kormányfőre vonatkozó MSZP-s javaslatot, melynek részleteiről már a hétvégén megkezdőnek a tárgyalások. A sajtóban korábban felröppent többek között Bokros Lajos volt pénzügyminiszter neve is, ám Lendvai a Kossuth Rádió Krónika című műsorában úgy nyilatkozott: Bokros neve szóba se jöhet. Annak ellenére sem, hogy a közgazdász a hírre reagálva még szombaton közölte: ha felkérnék, ő bizony beleülne a kormányfői bársonyszékbe.
Más források Bajnai Gordon gazdasági miniszter, illetve Kiss Péter kancelláriaminiszter nevét is felvetették, ám az MSZP jelöltjeihez minden bizonnyal a volt koalíciós partner SZDSZ-nek is lesz néhány keresetlen szava. Fodor Gábor liberális pártvezető szerint az SZDSZ-nek több jelöltje is van, ám neveket az MSZP-vel való egyeztetés előtt nem akart mondani.
A Fidesz reakciója sokáig váratott magára, az ellenzéki párt csak szombat délután közölte: sem az új kormányról, sem az új kormányfőről nem kíván tárgyalni az MSZP-vel. A KDNP továbbra is ragaszkodik az előrehozott választások ötletéhez. A frakciója felbomlását követően a parlamenti szélre szorult MDF elnöke kapva-kapott az alkalmon, és jelezte, részéről már hétfőn megindulhatnak a tárgyalások az új kormányfő személyét illetően.
De mit mondanak a szakértők?
Barcza György, a KBC makroelemzője szerint hosszú távon mindenképp jó jel, hogy a kormányfő jelezte, ha ő az akadálya a kilábalásnak, hajlandó lemondani. A szakember szerint a kormánynak mostanra nem maradt mozgástere, így elkerülhetetlenné vált egy szélesebb körű politikai támogatást élvező új kormányzat felállítása.
A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását megcélzó adócsomag támogatottsága minimális, mind a szakmai, mind a politikai oldalon. A KBC szakértője szerint azonban az eredeti hiánycél teljesülése nélkül sem a gazdaság rövid távú stabilizálására, sem a hosszú távú növekedés elindítására nincs esély. Ráadásul az országnak a múlt év végén jutattott IMF-hitel egyik feltétele is a költségvetés kiadásainak mérséklése volt.
A kormány tevékenységét kritizáló ellenzék és a jegybank szakértői szerint a Gyurcsány neve által fémjelzett 900 milliárd forintos adóátcsoportosítás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a központi kiadások csökkentése révén lehet egyedül elérni a gazdaság növekedési pályára állítását.
Barcza szerint az elkövetkező két hét során fel kell készülni a forint további gyengülésére valamint az állampapír-piaci hozamszint emelkedésére, hiszen az új kormányfő-jelölt személyéről való megállapodás előtt nem nyújtható be az Országgyűlésben a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvány. Az MTI úgy értesült, csak húsvét után kerülhet sor a szavazásra. Addig azonban a külföldi befeketők minden bizonnyal messze elkerülik a hazai piacokat.
A hirtelen megnövekedett kockázatok kivédése érdekében az MNB akár kamatot is emelhet, hiszen rövid távon ez némi védelmet nyújhat a forintnak; pénteken ismét a 300-as szint fölött zárt az euró/forint áfolyama a devizapiacon. A piacok a szombati MSZP-kongresszus előtt a kamatszint tartását várták a monetáris testülettől.
