Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mint arról tegnap beszámoltunk, az I. kerület - mint a Kht kisebbségi tulajdonosa - nem javasolta megkötni a végleges szerződést a beruházó Foundation Kft-vel. A kerület szerint a további pályáztatás eredményeként új, az eredeti feltételrendszertől eltávolodott elképzelések születtek, amiket a kerület nem tud támogatni. Az önkormányzat például már 2003 novemberében nem volt hajlandó megemelni a beruházó által kért szintterületi mutatót és ajánlásokat fogalmazott meg a további eljárásra vonatkozóan. „Ezeket sem a Kht ügyvezetése, sem a Foundation nem fogadta meg, hanem építési engedélyt kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól a tervezett beruházás egy részére" - mondta Nagy Gábor Tamás, I. kerületi polgármester.
Túl nagy a beépítés
A Budavári Önkormányzat szerint az úgynevezett I. ütem még belefér a beépíthetőségi százalékba, de ha megépül a II. ütem is, a beruházás nagysága két és félszeresen (a beruházó szerint kétszeresen) fogja meghaladni a jelenleg érvényes szintterületi mutatót. A kerület a plázafunkciót is kifogásolta. „Túlzottnak és a környezettől idegennek tartjuk az építészeti elképzeléseket, és nem világos a hasznosítási koncepció sem" - mondta a polgármester. Nagy szerint a befektetőt a minél nagyobb üzleti haszon megalapozása vezette a tervezés során, hiszen a hasznot a minél nagyobb kereskedelmi célú terület kialakítása garantálhatta volna. Az önkormányzat azt is kifogásolja, hogy az egy évszázadra szóló kizárólagos hasznosítási időtartam ilyen feltételek mellett meggondolatlan lenne, és az állami vagyonra nézve súlyos következményekkel járna. Nagy szerint a rekonstrukció állami feladat, amit EU-s fejlesztési pénzekből kellene finanszíroztatni.
Az építésziroda szerint a politika kavart be
A Foundation Kft. megbízásából a Bánáti+Hartvig Építésziroda végezte el az I. ütem előzetes terveinek elkészítését. Mint Bánáti Béla építész elmondta: az üggyel két éve nem foglalkoztak, legutóbb tavaly októberben vettek részt egy megbeszélésen, ahol az építtető ügyvezető Farshad Khazei készített egy szabadkezes vázlatot a II. ütem terveiről. „A többször nyilvánosan bemutatott tervek szerint részben kereskedelmi tartalmú épület jön létre. A volt lakóépületek gangos udvarát lefedik, és irodaházakat alakítanak ki. A hasznos szintterület felén éttermeket, kávézókat és konferencia központot terveztek, amire persze lehet mindenféle bélyeget sütni. Egyelőre az építészeti arculat kialakításánál tartunk, amellyel szemben eddig sem a szakmai zsűriknek, sem a laikus bírálóknak nem volt kifogásuk. A részletes funkciók pedig az üzemeltetés során dőlnek el, ezeket viszont a hasznosítási szerződésben szintén lehet korlátozni, ha a tulajdonosnak ez az érdeke" - mondta Bánáti Béla, aki optimista a projekt jövőjét illetően. Az építész hozzátette: feltételezése szerint politikai érdekekben veszik el az akarat, ami - figyelembe véve a világörökség részét képező műemlék állapotát - már-már a „kulturális bűnözés" kategóriába esik.
A helyi civilek tiltakoznak - de pontosan mi ellen is?
A menet közben nyilvánosságot kapott elképzelések ellen egyre többen kezdtek tiltakozni. Száz neves értelmiségi (építészek, művészettörténészet, műemlékvédők, művészek) nyílt levelet írt a kormányfőnek, azt kérve, hogy „az állam ne adja bérbe üzleti célú hasznosításra a Várkert bazárt". A nyílt levélben úgy fogalmaznak, hogy „a Világörökségi Egyezmény értelmében a Magyar Állam felelősséget vállalt az egyetemes értékű, pótolhatatlan kulturális örökség megóvására, bemutatására és a jövő nemzedékek számára való átadására", ezért „a Várkert bazár mielőbbi helyreállítása a Magyar Állam kötelessége".
Ezzel egy időben helyi civil szervezetek és polgári körök is szerveztek aláírásgyűjtést. Szepesfalvy Richárd, a Budavári Lakosok Szövetségének jegyzője szerint az a legfőbb probléma, hogy senki nem tájékoztatja őket érdemben a beruházásról, illetve az eddigi tervekről azt mondja a beruházó cég képviselője, hogy azok menet közben úgyis meg fognak változni. Bár a Foundation októberben lenyűgöző makettes prezentációt tartott az építészeti tervekről, amely Szepesfaly szerint „nagyszabású ködösítés benyomását keltette", hivatalos dokumentumok a mai napig nincsenek a birtokukban. Azt sem tudják, hogy miért éppen a Foundation nyerte meg a rekonstrukciót. Másrészt úgy vélik, hogy nem szabad a műemlék jellegű épületet pláza- és mélygarázs funkcióval telíteni.
Szepesfalvy úgy véli: az alapvető szándék az volt, hogy műemlékként állítják helyre a Várbazárt, szerintük ehhez kellene ragaszkodni - amellett, hogy nyilvánvalóan kellenek üzleti célú ingatlanok is. Szamkó Katalin, a Budavári Kht. igazgatója ehhez hozzáteszi: az építészeti tervek végig nyilvánosak voltak, a Kht. több lakossági találkozót is szervezett. Szerinte a polgári körök képviselői a megbeszéléseken nem igazán akarták megérteni a minisztérium és a Kht. szakmai szempontjait.
A befektető szerint minden oké
„Nem plázacentert akarunk létrehozni, hanem egy új közösségi teret, kiállítóhelyekkel, szökőkúttal, kávézókkal, szabadtéri színpaddal. A kéthektáros területen lévő volt lakóépületekből irodaházakat alakítanánk ki. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy legyenek üzletek is, elsősorban elit divat és ékszerüzletek" - mondta Balog Éva, a Foundation ügyvezető igazgatójának Farshad Khazei-nek a személyi titkára. A cég eddig 700 milliót költött a projektre, a tervek előkészítésére, adminisztrációra (tavaly októberben a cég úgy nyilatkozott: eddig 500 milliót költöttek a beruházásra). A beruházás mintegy 15 milliárd forintba fog kerülni, feltéve, ha a végleges szerződés alapján a bankoktól megkapják a hiteleket. Balog Éva hangsúlyozza: a javasolt funkciót és a látványterveket egyeztették az ingatlan felett a hatósági felügyeletet ellátó Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. A szerződésben a beépítések mellett azt is vállalják, hogy felújítják a teljes műemléket, majd 15 évenként a felújítást megismétlik. A műemléki hányad önmagában 3-5 milliárd forintba fog kerülni. Ha viszont csak a jelenleg engedélyezett három alsó parkolószintet, s a konferenciatermet építhetik meg, számukra nem lesz nyereséges a befektetés.
A minisztérium szerint nem szakmai alapon döntött az önkormányzat
Tavaly októberben a KVI és kulturális minisztérium kezdeményezte a végleges szerződéstervezet felülvizsgálatát, mivel a Budavári Önkormányzat nem támogatta a végleges szerződés megkötését - mondta Ács Tamás, a kulturális minisztérium tagi képviselője. Szerinte nincs szó plázafunkcióról, amit az I. kerület vél a tervekből kiolvasni. A képviselő szerint az önkormányzat a választások előtt nem szakmai kérdésként foglalkozott a Várbazár hosszú távú fejlesztési programjával, amiben egyes civil szervezetek partnernek bizonyultak. A minisztérium ugyanakkor deklarálta, hogy a lakosság véleményének kikérése nélkül nem kíván egyoldalú döntést hozni az ügyben.
Annyi biztos, hogy semmi sem biztos. A képet tovább színezi, hogy azóta Ács Tamás gazdasági helyettes államtitkári tisztsége megszűnt, a kulturális kormányzat azonban még nem nyilatkozott a Várbazárt érintő elképzelésekről. Valószínűleg a kormányzati átalakítás lehet az oka annak is, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon is falakba ütköztünk, a vezérigazgatói titkárság „felsőbb utasításra" hivatkozva közölte: a KVI nem kíván nyilatkozni az ügyben.
Így sajnos nem kaptunk választ arra a kérdésre sem, hogy miért a Foundation Kft. nyerte meg - pályázati kiírással vagy anélkül - a Várbazár újjáépítését, valamint, hogy a KVI részéről mi volt a végleges szerződéstervezet októberi felülvizsgálatának indoka, és ez jelenleg hogy áll. A KVI-ben korábban Dr. Sugár László Vagyonkezelési vezérigazgató helyettes területéhez tartozott a Várkert bazár, de ő már nem dolgozik a KVI-nél. Tamás Tibor, vezérigazgatói tanácsadót is megkerestük, aki korábban a Foundation üzleti tervét vizsgálta, de elmondta, hogy nincs nyilatkozattételi joga, és különben is áthelyezték.
Üzleti vagy szakmai befektetők?
A Foundation hivatalos, angol nyelvű magyar honlapján - az elérhetőségen kívül - semmilyen információ nem áll rendelkezésre a cég üzleti hátterét illetően. Ellenben annál több szép kép látható a Várkert bazárról. Az ügyvezető - személyi titkára útján - elzárkózott a Foundation külföldi tulajdonosi szerkezetére, mérlegadataira, eddigi ingatlanfejlesztési referenciáira vonatkozó kérdésünk elől, mindössze annyit közölt: a cég kanadai érdekeltségű. A cég levelezési címe alapján fellelt honlapon a Szaturnusz ötödik legnagyobb holdja, a Thetys képe látható.
A Foundation Ingatlanfejlesztő Kft-t 2001. januárjában 70 millió forint jegyzett tőkével alapította az MPI Ingatlan Beruházási Kft., és a Habitat Nemzetközi Tanácsadó Kereskedelmi és Befektetési Kft. Az elmúlt öt évben az alapítókhoz még két külföldi cég csatlakozott, és megváltozott az ügyvezető személye is. Az MPI Ingatlan Beruházási Kft-t 1999 márciusában hozta létre a brit bejegyzésű Millenium Property Investments Plc. és az MPI ügyvezető igazgatója, Benjamin Jason Lebor, aki az alapítástól kezdve ellátta a Foundation ügyvezetői tisztségét is.
2004. februárjában Farshad Khazei vette át a Foundation ügyvezetését, aki egyébként a Habitat Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője is. A Foundationban 2003. májusától jelentős, 25 százalékot meghaladó befolyást szerzett a kanadai Canafound Investments. A Google keresője 0 találatot ad ki a Canafound Investments kifejezésre. Időközben - 2004. februárjától - csatlakozott a cégcsoporthoz az amerikai bejegyzésű - a cég nevéből ítélve feltehetően térinformatikával foglalkozó - GIS USA Inc.
A cégcsoport más vállalkozásokban is érdekelt Magyarországon. Az MPI és a Habitat 2003-ban közösen indítottak el egy TeleFound Kft. nevű távközlési szolgáltatót, amely 2003 júniusától nyújt nemzetközi hívókártya-szolgáltatást. A vállalkozás a különféle címletekben megvásárolható internet protokoll alapú hangszolgáltatást nyújtó, behívásos telefonkártyáival van jelen a magyar piacon. A Kft. 2004-ben 128,4 millió forint nettó árbevételre tett szert.
